Külföldön tett utazásaim egyik fő tapasztalata: az igazán szép és otthonos városokról a turisták tömege mit sem tud. Még hallomásból sem. Könnyű sóhajjal hozzáteszem: szerencsére! Legalábbis egy-egy remek helynek nem nagyon szokott a hasznára válni, ha az idegenforgalom felfedezi és mohón lecsap rá.
Vannak sebek, melyek nem gyűlölködést vagy bosszút követelnek. Csupán emlékeztetnek valamire – túl a sebeken. Mélyen élnek a „lélek szövetében”, átvérzik azt. Üzenetük az, amit a Szent Lator hordoz Pilinszky versében: túl az agónián / túl a tetanuszon, / és messze túl szögeken, sebeken / se tárgy, se test (…)/ barát, barátság mindörökre.
Andrzej Wajda lengyel filmrendező nyilatkozatát olvasom a katyni tragédiáról készült filmje kapcsán.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1986 szeptemberétől engedélyezte a kézbe áldoztatás gyakorlatát. Bevezetése előtt a püspökök körlevélben fordultak a papsághoz és a hívekhez, amelyben emlékez-tettek az Oltáriszentség iránti tisztelet fontosságára, „függetlenül a módtól, ahogyan a szentáldozáshoz járulunk”. Nyilvánvaló, hogy a kézbe áldoztatásnak is ki kell fejeznie – amiként a nyelvre történő áldozásnak is – a tiszteletet Krisztus valóságos jelenléte iránt az Oltáriszentségben.
Bánfalva valaha önálló település volt. Közigazgatásilag 1950-ben csatolták Sopronhoz. A faluban több műemléket találunk. A legrégibb és a legértékesebb a középkori Mária Magdolna-templom, amely a régi falu közepén, egy nyolcszög alakú területen áll.
Bálint József kitüntetése – „Ha a hitnek pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is” – idézte Szent István szavait Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megtartott „parma fidei – a hit pajzsa” kitüntetés díjátadó ünnepségén február 23-án a pesti Jézus Szíve-templomban.
Reménykeltők címmel szedte csokorba, rövid bevezetésekkel ellátva az 1945 utáni Actio Catholica, a KALOT, a KIOE, a Demokrata Néppárt, Matheovits Ferenc, továbbá a Keresztény Front és az Illegális Katolikus Párt belügyminisztériumi nyomozati és periratainak egy részét Pallos László.
Magyar örmény Velencében – Örömmel és érdeklődéssel olvastam Az örmények Velencéje című cikket Reviczky Katalin tollából (Új Ember, 2008. január 20.), és annak is örültem, hogy Orosz Ákosné olvasói levelében (Új Ember, 2008. február 10.) fölhívta figyelmünket a San Lazzaro magyar vonatkozására.
Az 1956-os mártír Brusznyai Árpádnak professor emeritus címet adományoztak – Brusznyai Margit átveszi édesapja elismerését Kocsis Imre rektortól. Görög-latin-történelem szakos tanár volt. 1924-ben született Vácott, ma nyolcvannégy éves lenne.