Versek, pap költők és papok a forradalomban – Sokszor emlegetik, hogy 1848. március 15-én Pesten vértelenül győzött a forradalom. Szeretnénk, ha ezt az erőszakmentességet a magyar politika jellemzőjeként ismerné fel a világ.
1848-49 – kegyes emlék, jobb esetben iskolai ismeret. S már alig érdekes, mi történt és hogyan. Hosszú évtizedeken át pedig – s ma is így vagyunk ezzel – Kossuth és Széchenyi, a hamis módon árulónak tartott (valójában konok-zseninek tekintendő) Görgey szerepén túl alig esik szó ennek a valamivel több mint egy esztendőnek a történetéről. S ezenközben hogyan foglalt állást a katolikus egyház? Olykor osztrák kollaborációval, máskor passzivitással vádolják.
Szilból való lány volt a nagyanyám: Sölétormos Viktória, apám volt az első fia – írtam egyszer verskezdetül. A háború nyomorúságai után Szil mellett, Kistata falucskában, rokonoknál éledeztünk 1946 júliusában: tizenöt éves voltam, nem sejtve még, hogy néhány héttel később a Gellért-hegy tetején, az ünnepi, szabadtéri szentmise végén Mindszenty József hercegprímástól vehetem át háborús novellámért (a Zászlónk pályázatának résztvevőjeként) az első díjat.
Beszélgetés Palerdi Andrással – Bécsi tanulmányai befejeztével – első Herbert von Karajan-ösztöndíjasként – kisebb szerepeket kapott a Staatsoperben. Igazi debütálására 1998-ban Boito Mefistofele című operájának címszerepében került sor a Szegedi Nemzeti Színházban.
Krisztus keresztjének és föltámadásának húsvéti misztériuma a központjában áll annak az örömhírnek, melyet az apostoloknak, és utánuk az Egyháznak hirdetnie kell a világban.
A fák alatt a nedves avar kissé fanyar, de nagyon kellemes, a kora tavaszt idéző illata terjengett. Élénk szél hordta, repítette a leveleket, amelyek néha nagyokat szökellve, máskor forogva, pörögve szinte repültek a fák alatt. A szél dél felől érkezett, nem volt hideg, sőt február 23-án kifejezetten kellemesnek tűnt.
Táblaképek a kaposvári Szent Margit-templomban – Ikonba zárt lélek címmel Kaposváron, a Szent Margittemplom kamaratermében nyílt kiállítás Kőváriné Siess Zsuzsanna alkotásaiból. A fonyódi ikonfestőnek ez már a tizedik kiállítása a megyeszékhelyen, de neve ismert szerte az országban.