Szabó Ferenc a keresztény kultúráról – A keresztény kultúra fogalmi megközelítését talán azzal a kérdéssel kellene kezdenünk: mi a kultúra? – A németek megkülönböztetik a kultúra és a civilizáció kifejezést. Ez utóbbi az ő gondolkodásukban tágabb fogalom. Huntington nevezetes könyvében a civilizációk összecsapásáról ír. Kiemeli, mennyire fontos szerepe van a civilizációkban a vallásnak.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia székházában Erdő Péter bíboros, a testület elnöke március 5-én adta át Szabó Ferenc teológusnak a Pro Cultura Christiana Díjat. A 2004. évben alapított kitüntetéssel olyan személyek tevékenységét ismerik el, akik a művészet és a kultúra ügyét, elkötelezett keresztény életük példájának felmutatásával is képviselik és szolgálják.

Ülésezett a püspöki konferencia

    A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaszi ülésszaka után Német László verbita szerzetes, a konferencia titkára tájékoztatta a sajtó képviselőit az ott elhangzottakról. A többéves gyakorlat alapján a tavaszi ülésnek egy, az egész hazai egyház életét érintő és érdeklő kiemelt témát választottak. Ebben az esztendőben ez a plébániai határok átrendezése volt egyes magyarországi egyházmegyékben.

    A határokat nagyrészt az I. világháború után alakították ki, majd némiképp módosították a II. világháborút követően. Az utóbbi évek változásai, köztük az egyházmegyei határok 1993-as átalakítása miatt is szükség volt azonban a változtatásokra. A konferencián négy egyházmegye – a debrecen- nyíregyházi, a szombathelyi, a székesfehérvári és a kaposvári – számolt be lelkipásztori tevékenysége kereteinek átalakításáról. Az utóbbi évtizedekben az ország minden részében végbement jelentős demográfiai változások ezekben a térségekben különösen is éreztették hatásukat. Egyes falvak, körzetek elnéptelenedtek, más települések pedig gyors növekedésnek indultak.

    A növekvő paphiány szükségessé, a közlekedési lehetőségek javulása pedig lehetővé tette nagyobb plébániai körzetek kialakítását. A módosításoknál a főpásztorok – meghallgatva az egyházközségi tagok és a plébánosok véleményét – igyekeztek figyelembe venni a történelmi hagyományokat, ugyanakkor „fontosnak tartották a kor követelményeihez és lehetőségeihez igazítani a lelkipásztorkodás körülményeit” – összegezte Német László.

    Szintén foglalkozott a konferencia azzal, hogy az Osztrák Püspöki Konferencia április 22. és 24. között teljes létszámban látogatást tesz Magyarországon: az esztergomi Szent Adalbert Központban találkoznak a magyarországi főpapokkal. Ez a látogatás viszonzása a két évvel ezelőtti mariazelli találkozónak.

    Kiemelkedő esemény lesz a magyar egyház életében, hogy püspökeink május 4. és 10. között ad limina látogatást tesznek a Vatikánban. Tájékoztatják a Szentszék illetékes hivatalait a magyar egyházmegyék helyzetéről, és kihallgatáson fogadja őket XVI. Benedek pápa. Erdő Péter bíboros címtemplomában, a Szent Balbina bazilikában a püspökök találkoznak a római magyar kolónia tagjaival is. A magyar főpásztorok legutóbb 2001-ben jártak ad limina-látogatáson a Vatikánban.

    Elhangzott, hogy június 28-án magyar-szlovák imanapot tartanak a mátraverebély- szentkúti nemzeti kegyhelyen, amelyen a két ország zarándokcsoportjai mellett jelen lesznek a két ország püspöki konferenciáinak képviselői is. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz.

    A Sydney-ben július 15. és 20. között – XVI. Benedek pápa részvételével – megrendezendő XXIII. Ifjúsági Világtalálkozón a magyar küldöttséget Cserháti Ferenc püspök vezeti. A találkozón elsősorban a nyugati magyarok fognak részt venni. Német László jelezte, hogy az MKPK magyarországi képviselőket hivatalosan nem küld a találkozóra, mivel a költségek olyan magasak volnának, hogy csak jelentős anyagi támogatással tudnának fiatalok kiutazni Ausztráliába, a támogatottak személyét viszont a konferencia nem tudná igazságosan eldönteni. Azért a magyarországi fiatalok is jelen lesznek – mondotta a konferencia titkára -, a jezsuiták ugyanis tizenöt fiatallal utaznak Sydney- be. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése értelmében az Ausztráliában zajló nemzetközi eseménnyel párhuzamosan – a kiutazni nem tudó fiatalok számára – július 17. és 20. között Egerben „Magyar Sydney” címmel nagyszabású katolikus ifjúsági találkozó lesz, amelynek során a fiatalok élő, internetes közvetítés által bekapcsolódhatnak a világtalálkozó eseményeibe.

    A főpásztorok tájékoztatták egymást a Biblia éve egyházmegyéjükben zajló eseményeiről. Örömmel állapították meg, hogy a kezdeményezéshez oktatási, kulturális intézmények és az egyházközségek saját vonzó programokkal csatlakoznak. A püspökök örvendetesnek tartják azt is, hogy a Bibliának szentelt esztendő nemcsak az egyházi, hanem a világi médiában is kedvező visszhangra talált.

    A tájékoztatón újságírói kérdésekre is válaszolt Német László. A szlovákiai egyházmegyék területi rendezésével kapcsolatban kifejtette, hogy az a szlovák egyház és az ottani nuncius tárgyalásainak eredménye, XVI. Benedek pápa döntése. Ezzel „vitatkozni” egy másik ország egyházi vezetése nem szokott – mondta. Ezzel együtt úgy vélte, hogy személyes kapcsolatok, kétoldali tárgyalások elősegíthetik, hogy a magyar anyanyelvű szlovákiai hívek is megfelelő ellátásban részesüljenek. Példának a görög katolikusok külön esperesi kerületét hozta fel a kassai egyházmegyén belül. A sokakat érintő, a kormány által kihirdetett „zéró toleranciáról” Német László elmondta, hogy reményei szerint annak média-visszhangja nagyobb volt, mint amekkora figyelmet megérdemelt. Úgy tűnik, hogy a papok misebor-fogyasztása nem fog gondot okozni az igazoltatások során, hiszen a szabad vallásgyakorlásnak része, hogy kevés bort fogyasztanak a szentmisék során.

Az egyház társadalmi tanításának alapelemei (1.) – Az elmúlt év decemberében a Szent István Társulat kiadta Az egyház társadalmi tanításának kompendiumát (ETTK), amely – minként a címe is jelzi – a társadalmi élet különböző területein az egyház értékrendjét és cselekvési irányelveit mutatja be.

Amikor a szentföldi keresztényekről esik szó, az Izraelben és a Palesztin Autonómia területén bennszülöttként élő keresztényekre gondolunk. Nagyjából ezeken a területeken ringott a kereszténység bölcsője. Ezek a tájak az évezredek folyamán már mérhetetlen sok szenvedést láttak, és ugyancsak sok-sok remény hullott itt porba.