Dal csütörtökről
Tizenketten, tizenketten,
vacsorára egybegyűlten.
S aki hívta őket: lábfürdőt ad,
intő jelnek.
A csavargó imája
Kenyérré lettek
titkon a szavak árnyain
lépeget az este utadra
engem, nyomorultat…
„Ó, szerencsés vétek…”
Húsvét a rácsokon innen és túl Ez a remény valódi alapja! Reményből, reményben, reménybe… Mostani pápánk is hangsúlyozza ezt!
Húsvéti kérdések
A keresztény ember számára húsvét az egyházi év középpontja. Krisztus feltámadása ünnep, a szó legvalódibb értelmében. Olyannyira nagy ünnep, hogy nemcsak egyszer tartjuk meg az év folyamán, hanem minden vasárnap erre emlékezünk, és ezért nevezzük a vasárnapot az Úr napjának. Akkor vajon miért van az, hogy még a keresztények között is a karácsonyt szokták látványosabban megünnepelni? Valóban, sem a küldött jókívánságok számát, sem az ajándékokat, sem az ünnepi díszeket tekintve a húsvét nem fogható a karácsonyhoz. Talán azért van így, mert a karácsonyt a kereszténység nélküli társadalom is gond nélkül befogadta mint közös értéket, mint azoknak az érzelmeknek az ünnepét, amelyek legalább egy napra mindenkit abba az illúzióba ringatnak, hogy a „szeretet ünnepe” olyan közös érték, amellyel kapcsolatban mindenki egyetért?
Áldozat
Bennem a fa.
Ágai nőnek.
Kazahsztán
Katolikusok a diktatúra után – Athanasius Schneider, a hírhedt Gulag egyik gyűjtőhelyeként ismert város, Karaganda segédpüspöke nyilatkozatában arról számolt be, hogy az állam elismeri a vallásszabadságot, és a toleranciát mozdítja elő. Feszültséget okoznak azonban prozelitizmusukkal egyes evangélikus csoportok, illetve agresszív iszlám hithirdetők.
Innen-onnan
A vértanú misszionáriusok napja – Húsvéthétfőn emlékezünk meg a világ bármely részén megölt hithirdetőkről. Ezen a napon gyilkolták meg ugyanis 1980-ban Oscar Romero érseket, San Salvador főpásztorát.