Nagy idők tanúja

Miben áll a prímási palota jelentősége a magyar egyház számára?
– A palota 1882-től Magyarország prímásának, valamiképpen az egész magyar egyháznak kormányzati központja. Bár az 1990-es évek közepétől a budavári palota fokozatosan átveszi az esztergomi székház szerepét, de a fővárosi épület alkalmatlan a prímássággal járó reprezentatív feladatok ellátására, ezért marad Esztergom a bazilikával együtt az igazi székhely. Jóllehet egyházkormányzati szerepe csökkent, de a benne felhalmozott történelmi és művészeti emlékek pótolhatatlanná teszik ezt a székházat. Gondolok itt a Prímási Levéltárra, a Keresztény Múzeumra, a Simor-könyvtárra, valamint a reprezentatív fogadótermekre

Milyen személyes emlékek fűzik kanonok urat ehhez az épülethez?
– Személyes emlékeim csak 1947-től vannak, akkor kerültem Esztergomba kispapjelöltnek. Elhoztak bennünket a Keresztény Múzeumba, ahol Pócs József, egyszemélyes alkalmazott mutatta meg a gyűjteményt. A teológiát Budapesten végeztem, esztergomi osztálytársaim az elöljárók köszöntése és a tűzifa hordása kapcsán ismerkedtek a házzal. 1958-ban a szentelési ebéd alkalmával jártam először a fogadótermekben. Ebben az időben a palota tele volt lakókkal: az érsekség számos pap alkalmazottja, az otthonukból elkergetett kanonokok, a konyhát és ebédlőt ellátó kedvesnővérek, a szemináriumi tanárok zsúfolódtak össze a házban. Minden szoba foglalt volt. Én 1973-tól 1982-ig voltam a ház lakója. Az épület magán viselte a háború okozta sebeket, hiszen a front kétszer is átvonult rajta. Ezeket 1991-ben, a pápalátogatás alkalmával sikerült eltüntetni.

Milyen nevezetes események fűződnek a patinás épülethez?
– Mint a magyar egyház egyik legfontosabb épületében, számos külföldi politikai nagyság fordult meg: Hruscsovné mellett keresztény államok vezetői, kormányfők és miniszterek, akik tisztelegni akartak a magyar egyház vezetőjénél. Lékai László idejében nagy forgalom volt. Mi, akik az asztalánál étkeztünk, örültünk ennek. A spanyol király, a francia miniszterelnök, japán miniszterek, amerikai és vietnami püspökök mellett főleg a Németországban élő egykori germanikus-társak, köztük számos püspök volt vendége a háznak. Ma már ez a múlté.

Milyen nagyobb átalakítások történtek az átadás óta?
– Nagyobb átalakítás 1974-ig nem történt. Ekkor bontatta el Vajay István vikárius a prímási hálószoba-együttest, komfortos lakószobákat alakított ki a helyén. Lékai bíboros három feleslegessé vált éléskamrát átadott a múzeumnak, ebben időszakos kiállításokat rendezünk. Paskai László bíboros idején kisebb átalakítások mellett a pápalátogatás alkalmából felújították a fogadótermeket. A háború utolsó nyomai Erdő Péter bíboros idején tűntek el, amikor a főlépcsőház terrazzóját újjávarázsolták.

Mit tudhatunk az átadáskor felszentelt kápolnáról?
– Két kápolnája volt a mindenkori prímásnak, az egyik a hálószobája mellett. Ebben egy Szoldatits Ferenc által készített kis szárnyas oltár volt, amely a Keresztény Múzeumba került. Szoldatits kedvenc festője volt Simor bíborosnak. A másik kápolna, az első emeleti, ma is megvan, őrzi eredeti oltárát és felszerelését. Az új liturgikus előírások ellenére megmaradt a háttal misézés. Az oltár velencei intarziákkal ékített fehér márvány, komoly művészi érték. Kiegészült újabb pasztofóriummal és legilével. Kákonyi Asztrik 1960-as években készült nonfiguratív képei próbálják a maguk nyelvén szolgálni a lélek szárnyalását. Létezik még a földszinten az úgynevezett nővérek kápolnája, Berecz Ferenc szobrász alkotása, de ezt ma nem használják.

Mekkora személyzettel és milyen rend szerint működött a palota egykor?
– A palota egészen az első világháborúig teljes udvartartással működött. Egykorú utazási leírásokból tudjuk, hogy az egyházkormányzat személyzetén kívül belső kamarás, borbély, asztal-terítő, hajdúk, kocsisok, konyhásnővérek töltötték meg élettel a házat. Közel hatvan lakószobájára és az irodákra – mindegyik nemes bútorokkal, képekkel, szőnyegekkel berendezve – megfelelő személyzet állt rendelkezésre. Mára a képek és a szalonok bútorzatán kívül alig van eredeti bútor, sokat ezek közül a budai palotába vittek. A hivatal elköltöztével, a nővérek megöregedésével, a kanonokok kihalásával a palota elveszítette korábbi pezsgő életét.

A Keresztény Múzeum hogyan ünnepli a palota átadásának évfordulóját?
– A múzeum különleges kiállítással készült a ház százhuszonöt éves fennállásának megünneplésére. Elsősorban a Prímási Levéltárban őrzött Lippert József-féle tervrajzokat, színvázlatokat mutatjuk be. A jelenlegi állapotot Mudrák Attila fotóin keresztül csodálhatjuk meg. A nagyközönség számára egyszer már látható volt a nagy ebédlő és a szalonsor, amikor a Szentszék és Magyarország ezeréves kapcsolatát bemutató kiállítást rendeztük 1996-ban. Újabb „nyitás” jelenleg nincs a láthatáron.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..