A tömegtájékoztatás világnapja alkalmából szakembereket, kollégákat igyekeztünk
szóra bírni: a pápai üzenettel kapcsolatosan mesterségükrõl, az újságírás szakmai – és azzal
szorosan összefüggõ – erkölcsi kérdéseirõl
Száz éve született Giovannino Guareschi – Akkor valószínűleg nem él már, na de egyáltalán ki volt ez a… – kérdezik tán sokan az alcímet olvasva. Bizony, vannak alkotók, akik csaknem eltűnnek szellemi gyermekeik árnyékában, s olasz földön kívül így van ez Guareschi úrral is.
Iréneusz atya – Április 6-án az adonyi Sarlós Boldogasszony-templomban szentmisével emlékeztünk meg az egy éve elhunyt,
„Újhelytől fél órányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma.
Kővári Lajos tanár úr úgy él emlékezetünkben, mintha a nagypapánk lett volna. A hetvenes évek végén földrajzot és történelmet tanított nekünk a Patrona Hungariae Gimnáziumban.
Idén harminckettedik alkalommal rendezik meg a Bárdos Lajos Zenei Heteket. A rendezvénysorozatra április 5. és június 15. között kerül sor Budapesten, Pakson, Bátaszéken, Nádudvaron, Turán, valamint Erdélyben (Gyergyóremetén, Szárhegyen), a Vajdaságban (Temerinben, Adán), továbbá a Felvidéken (Gicén, Pelsőcön).
A 2001 után, hét év elteltével újra ad limina látogatásra készülő főpásztorokat arról kérdeztük, milyen gondolatokkal indulnak útnak Róma felé.
A televízióban irigykedve néztem a Finnországról, az elmúlt tizenöt év bámulatos föllendüléséről készített műsort. Miközben arról értesülhettünk, hogy nehézségeik legyőzésének egyik gyógyszere az oktatásügy előnyben részesítése volt, eszembe ötlött, hogy a Kairosz Kiadó sokszor méltatott sorozata, a Magyarnak lenni új kötete, amelyben Benei Ildikó faggatja Kósa András professzort, olvasatlanul várakozik a polcon.