Bárdos Lajos Zenei Hetek

Bárdos Lajos 1899-ben született, a múlt század kiemelkedő tehetségű karnagya, zeneszerző, nagy hatású pedagógus és zenetudós, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, a magyar zeneelméleti oktatás iskolateremtő mestere. Kerényi Györggyel és Kertész Gyulával 1934-ben megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat, elősegítve ezzel a fiatalság népi szellemű nevelését, amellyel Kodály Éneklő Magyarország eszméjét igyekezett megvalósítani a gyakorlatban. Rendkívül jelentősek népzenei, pedagógiai, prozódiai, zeneelméleti munkái. Nagy számú a capella és hangszerkíséretes egyházi és világi kórusműve mellett dalokat, kamaradarabokat, színpadi műveket és hangjátékokat is írt. Nevéhez jelentős hazai és külföldi kórusművek, valamint oratóriumok bemutatói fűződnek. Vezette a Cecília és a Palestrina Kórust, majd a kettő egyesítéséből megalapította a Budapesti Kórust, valamint a Mátyás-templom énekkarát. Társelnöke volt az Országos Magyar Cecília Társulatnak, továbbá a Harmónia Sacrát is gazdagította egyházi műveivel. Sokrétű pedagógiai és zenetudományi tevékenységéért számos szakmai elismerésben részesült.

A rendezvénysorozat Solymáron indult 1977-ben Solymári Zenei Hetek címmel. Az országos jellegű, európai szintű fesztiválon rendszeresen részt vett Bárdos Lajos is, számos elméleti előadással gazdagítva a programot. Később Budapest lett a központja a fesztiválnak, amely 1987-ben, Bárdos Lajos halálát követően vette fel a zenetudós nevét. A Báros Lajos Zenei Hetek állandó rendezője és résztvevője a művész nevét viselő kórus, amelyet 1986-ban Kempelen Tünde karnagy alapított. A zenei hetek alapja a magyar kóruskultúra, a fesztivál célja pedig az, hogy elsősorban ebből a szempontból adjon minél teljesebb körképet Magyarország zenei életéről. A rendezvénysorozat alkalmat ad a karvezetők, zenepedagógusok továbbképzésére, zenei szimpóziumok rendezésére, valamint a társművészetek bemutatására is.

A Bárdos Lajos Zenei Hetek nem művészeti verseny, hanem azon együttesek közös ünnepe, amelyek magas szinten művelik a muzsikálást, és azoké az embereké, akik ezt érdeklődéssel és szeretettel fogadják be. A Bárdos Lajos Zenei Hetek keretében második alkalommal rendeznek Cantus Planus hangversenyt. Május 9-én, 19 órától a Scola Sancti Gregorii, valamint a Voszkeberán Énekegyüttes lép fel a kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplomban. A cantus planus a középkori egyszólamú liturgikus ének összefoglaló neve. Mind a nyugati (római), mind a keleti (bizánci, örmény, kopt, szír) egyházak szertartásainak több mint ezerötszáz éves zenéje, amely részben a mai napig megőrződött. Legismertebb képviselője a gregorián ének. Valamennyi cantus planus stílus közös vonása, hogy központi szerepet tölt be a szent szöveg kifejezése zenei-retorikai eszközökkel. Pünkösdhétfőn a budai ciszterci Szent Imre-plébániatemplomban a 18 órai szentmise keretében csendül fel Lotti Missa Brevis-e, majd 19 órától a reneszánsz évébe illeszkedve ünnepi kórushangverseny lesz hallható, június 7-én 19 órától a Budavári Önkormányzat Városháza Átriumában a Bárdos Lajos Kamarakórus A reneszánsztól a barokkig című hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők.

(A rendezvényekre a belépés ingyenes, a részletes program a bardoskorus.uw.hu internetes oldalról tölthető le.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.