A Hármashatár-hegy északnyugati oldalán a budai térség legmagasabb települése a középkorban Gercse nemesi falu volt. Román kori temploma, amelyet harminc éve fényképeztem, pusztulásnak indult rom volt. Ma nem az: felszentelt, középkori templom Pesthidegkút határában. Amikor jöttem vissza a fényképezésről, felrémlett egy réges-régi vasárnap délután, amikor eljött hozzám Nagy Emese és Zolnay László, hogy megnézzék a román kori emlékekről készült képeimet. ők beszéltek erről a templomról, illetve romról.

Átrobogtunk a völgyhídon, és újra rácsodálkoztam a Balatonra. Kék volt a vize és hívogató. Poggyászomban Jókai Anna elbeszéléseinek társaságában békésen megfért a „ballib” prózaíró új regénye. (Miért olvasod? Liberális! – A jó regény függetlenedik a politikától!) Már csak egy hosszabb rész, aztán közeledünk otthonunkhoz. Reggel nem volt időm újságot olvasni, a papírboltnál megállunk.

Hetvenöt éve halt meg Apponyi Albert – „Szeressünk mindent, ami magyar, mert különben a zászló csak szövet, a föld csak por marad, ha nincs a szívünkben nemzeti érzés, mely a port hazává teszi.” A hetvenöt éve elhunyt gróf Apponyi Alberttől származik ez az idézet.

A szanyi daloskör nyolcvanéves – Pünkösdvasárnap ünnepelte fennállásának nyolcvanéves jubileumát a Szany Nagyközségi Szent Imre Daloskör. Az ünnepség díszvendégei az alapító, Kokas Kálmán gyermekei voltak: Kokas Klára és György.