Közvetett következmények…
Mit üzen nekünk a nemzetközi pénzpiaci válság? – Kevés embert érint meg igazán mélyen manapság Magyarországon, hogy a hutuk és tuszik ölik egymást. Közömbössé váltunk a világ bajai iránt.
Mit üzen nekünk a nemzetközi pénzpiaci válság? – Kevés embert érint meg igazán mélyen manapság Magyarországon, hogy a hutuk és tuszik ölik egymást. Közömbössé váltunk a világ bajai iránt.
Azonosság és hitvallás – A Magyar Művészeti Akadémia tagjai elhatározták, hogy vizsgálódásuk tárgyává teszik az identitás fogalmát, különös tekintettel az európai identitás kérdésére.
Sebestyén Márta koncertje – A népköltészet, népdalok örökös rejtélyét keresők közül írta Kodály Zoltán, hogy nem más az, mint „a szétporlasztott egészek s az új egésszé tapadó heterogén elemek csodálatos rajzása. Ez aztán folyton forrongó kohó, melyben egyszerre születnek új szintézisek, és bomlanak föl régi egységek, egyszerre születik az új, és hal meg a régi – de újjászületik, ami benne maradandó.”
A szent és a profán határmezsgyéjén – Szélsőséges érzelmeket kiváltó operaházi Fidelio-premier után vagyunk. A vegyes fogadtatás legfőbb oka talán az, hogy a rendező túlgondolta a művet.
Mikor a ruszki tankok
kicsörömpölnek a
Körútra
a Corvin-közből
a közeli halál
hidege árad szét
Szokolay Sándor Nagy Gáspárról és a közös requiemről – Múlt hét pénteken a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében – Kocsis Zoltán vezényletével – a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Énekkar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa mutatta be Szokolay Sándor Október végi tiszta lángok című nagyszabású „oratórikus elmélkedését”.
A saját templom felszentelése (Október 22.) – Már Nagy Konstantin császár korától szokássá vált a templom felszentelése a használatba adás előtt.
Valószínűleg mindannyiunknak volt már olyan élménye, hogy egy szentmise, amelyen részt vett, úgy ért véget, hogy akár erőfeszítések árán sem tudott felidézni belőle semmit.