,,… íme, hirtelen feltűnt egy új ember a földön. Életre szólított egy új társaságot, és a népek ámulva látták, hogy visszatérnek az apostoli idők jelei, és az ősegyház már rég eltemetettnek vélt tökéletessége újjáéledt!” (Celanói Tamás)
Nemzeti ünnepünk alkalmából Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át március 14-én az Iparművészeti Múzeumban. Kiemelkedő újságírói tevékenységéért a miniszter Táncsics Mihály-díjat adományozott többek között Szerdahelyi Csongor újságírónak, lapszerkesztőnek.
II. János Pál és Plácido Domingo „közös” lemeze – Amore Infinito, vagyis Végtelen szeretet a címe Plácido Domingo legújabb lemezének, amelyet a spanyol tenor II. János Pál emlékének szentelt.
Francia beszéd hangzik, csak néha angol, A londoni férfi című Tarr Béla-filmben, az egyik tévé vasárnap esti képernyőjén. Egy tengeri kikötőben indul, majd visszafogottan-lustán bontakozik ki a cselekmény.
Vajon milyen egy jó múzeumigazgató? Ha a kérdést nem a most divatos marketing, hanem az utókorra is hatást gyakorló gyűjteménygyarapítás felől közelítjük meg, akkor elmondhatjuk: semmiképpen sem elfogult. Noha, mint bármelyik művészettörténész, rendelkezik kedvenc korokkal, stílusokkal, sőt művészekkel is, érzelmi kötődése nem hagyhatja ujjlenyomatát a múzeumi gyűjteményen.
A hagyományokhoz híven március 15-én adták át az idei állami kitüntetéseket. Szendrei Janka zenetörténész, karnagy, a zenetudomány kandidátusa, az MTA Zenetudományi Intézetének osztályvezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára Széchenyi-díjat kapott a magyar népzene, a zenetörténet, a paleográfia és az európai gregorián kultúra kutatása terén végzett közel négy évtizedes munkássága, karnagyi tevékenysége elismeréseként.
– a Haydn- és Händel-emlékév jegyében – Bécs „harmadik operaháza”, a Theater an der Wien gondolatébresztő beköszöntővel rukkolt ki a két nagy zeneszerző, Friedrich Händel és Joseph Haydn halálának évfordulójára és egyben a húsvét megünneplésére.
El vannak kényeztetve a hazai Mozart-barátok, hiszen mióta megnyílt a Művészetek Palotája, az operaszerzők közül (Verdit, Puccinit és Wagnert megelőzve) Mozart daljátékai szerepeltek itt legtöbbször, méghozzá nem is akármilyen kiszerelésben.