A zarándoklat programja – A pápa május 8-án kezdi meg nagy várakozással kísért szentföldi zarándoklatát. Útjának első állomása Jordánia: pénteken délután érkezik a főváros, Amman nemzetközi repülőterére. Felkeresi a Regina Pacis katolikus egészségügyi központot, majd udvariassági látogatást tesz a jordán királyi párnál.
Mindszenty-zarándoklat Esztergomba
Mindszenty József hercegprímás hamvainak 1991-es hazahozatala és esztergomi újratemetése óta minden év májusában hazai és külföldi tisztelőinek sokasága zarándokol a Duna menti királyi városba, hogy megemlékezzék a „modern kori vértanúról". A mártírsorsú főpap nem tekintette magát egyébnek, mint nemzete és népe szolgálattevőjének. 1946-ban elhangzott szavai ma is tanítanak és figyelmeztetnek. Tanítanak a jézusi példa örök értékeire, figyelmeztetnek az egymás iránti szolidaritás alázatára.
 |
|
Fotó: Cser István |
Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be Juliusz Janusz apostoli nuncius, Paskai László nyugalmazott bíboros részvételével, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival és a főegyházmegye papságával.
Szentbeszédében Erdő Péter nagy elődjének máig ható példáját méltatta: „Egyházát és hazáját szenvedélyesen, hűségesen szerette, és nemcsak nyilatkozataival, de tetteivel is bizonyította, hogy erre áldozza egész életét. Bárcsak ma élne mindannyiunkban ilyen szenvedélyes szeretet Krisztus igazsága, egyháza és hazánk iránt!" Erdő Péter cáfolta azokat az újabban felbukkanó „utalásokat", amelyek szerint Mindszenty bíboros megkérdőjelezte volna a pápa azon jogát, hogy üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket. Hangsúlyozta, hogy a főpap tanúságtétele harmincnégy évvel halála után, ma is aktuális. „Mert a volt szocialista világban a vallás és az egyház üldözésének emlékét éppúgy nem dolgozta még föl a társadalom, mint sok más elhallgatott feszültséget és szenvedést. Azt pedig mindennap látjuk, hogy bizalomra, a közös érdekekért való együttműködésre égetően szükségünk van." Tiszteletet érdemelnek azok, akik a hitükért szenvedtek – folytatta a bíboros. Az üldözőikkel különféle formában együttműködők gyengeségére pedig a bűnbánat és Isten bocsánata a válasz. Ha hittel tekintünk vissza az elmúlt évtizedekre, akkor értékteremtő és tanúságtevő, egyházukért, a keresztény kultúráért önzetlenül dolgozó világi emberek, értelmiségiek, köztük papok sokaságát látjuk, akik 1990 után is képesek voltak előre nézni. Erejükön felül is vállalni tudták a keresztény oktatás, nevelés, szociális munka, teológia és igehirdetés számos feladatát. „Ezek a kihívások és egyházi életünk missziós megújulása jelentik a mai katolicizmus tanúságtételét." Homíliáját zárva Erdő Péter hitet tett a megbékélés és a szeretet mellett.
A zarándokok fohászt mondtak azokért a vértanúkért, akik a hercegprímás társai voltak üldöztetése idején, valamint segédpüspökéért, Meszlényi Zoltánért, aki életét adta hitéért, hűségéért.
(Folytatás a 7. oldalon.)
A máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika szabadtéri oltáránál megtartott ünnepi szertartással nyílt meg április 26-án az a jubileumi esztendő, melyet a kegyszobor megtalálásának 250. évfordulója alkalmából hirdettek meg.A szentmisét Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek mutatta be Beer Miklós váci püspök részvételével a nagyszámú zarándok előtt.
Útjuk során felkeresték a szent helyeket, köztük a haifai karmelita kolostort és zarándokházat. A magyar bíboros szentmisét mutatott be a názáreti Angyali Üdvözlet-bazilikában.
A szentföldi keresztények története (IV. rész) – Fogyatkoznak a Szentföldön – Izraelben és a palesztin területeken – a „bennszülött” keresztények, mert másodrendű polgárnak érzik magukat: a zsidók elsősorban nem vallásuk, hanem arab származásuk miatt néznek gyanakvással rájuk, a többségükben mohamedán palesztinok pedig vallásuk miatt.
Az evangéliumok szerint a feltámadásnak nem volt szemtanúja. Miért írnak akkor köteteket a teológusok arról, hogy Jézus miként támadt fel? A teológusok az Újszövetség beszámolói alapján írnak a feltámadásról.
Pálos Margit M. Paschalis Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővér – „Miskolcon, a szatmári irgalmasnővéreknél kezdtem el az elemi iskolát. Emlékszem, nagyon boldog voltam, amikor harmadikos koromban elsőáldozó lehettem.
Papi pályájának kezdete az első világháború idejére esett. A Rómából hazatérő Meszlényi Zoltánt 1916-ban Csernoch János hercegprímás komáromi káplánnak nevezte ki, ám hamarosan Esztergomba, a prímási hivatalba rendelte. Javában dúlt az első világháború, meghalt Ferenc József és királlyá koronázták IV. Károlyt.