Megsértették az európaiak nagy többségének vallását – fogalmazott a Vatikán egyik magas rangú főpapja a strasbourgi emberjogi bíróság döntését követően. A főbírók ugyanis úgy határoztak, hogy az olasz iskolák faláról le kell venni a feszületet.
Nyolcvanöt éves lenne Kada Lajos – Kada Lajos érsek, apostoli nuncius november 16-án lenne nyolcvanöt éves. 1924. november 16-án született Budapesten. Az esztergomi főegyházmegye kispapjaként Rómában tanult, ahová később is odakötötte sokirányú szolgálata.
A posztulátor – a vértanúról – Andrea Ambrosi ügyvéd, Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggá avatásának posztulátora a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott a vértanú püspökről.
Száz esztendeje született Zágon József – Zágon Józsefre, a magyar emigráció egyik legnagyobb alakjára emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmából Rómában, valamint szülőhelyén, Agostyánban.
Maráz Júlia Nárcida nővér – „A Felvidéken, Naszvad községben születtem 1921-ben, heten voltunk testvérek, öt fiú, két leány. Vallásos nevelésben részesültünk, Naszvadon végeztem az általános iskolát a megváltós nővéreknél. Rendszeresen jártam templomba és ájtatosságokra: jól éreztem magam ott, az Isten közelében. Mindig részvéttel viseltettem a beteg és szenvedő emberek iránt, és hivatást éreztem a szerzetesi életre” – kezdi meghívásának történetét Maráz Júlia Nárcida nővér.
Fiatalok a világ életéért – találkozó Nyíregyházán – Közel hatszáz fiatal részvételével, október 17-én hatodik alkalommal rendeztük meg a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban a Fiatalok a Világ Életéért Találkozóját (FAVÉT). Idén arra figyeltünk, hogy mit jelent az egész egyház és benne a fiatalok számára a papság éve. A nap bevezető elmélkedése világossá tette számunkra, hogy a papság éve a pápa szándéka szerint a papság megújulásáról és ezzel együtt a mi megújulásunkról szól. Arra hív, hogy elmélyítsük lelkünkben: szükségünk van papokra és a papoknak ránk! A cél: egymás kölcsönös segítése a megújulásban.
Már boldog… – Ismerőseim körében többen is értetlenkedve olvasták egyik mondatát az Új Ember november 1-jei számában megjelent összefoglaló írásnak („A kereszténység vetése” – Magyarok a szentek és boldogok sorában). „Kevesen tudják, hogy Boldog Özsébet, a pálos rend megalapítóját soha nem avatták boldoggá, évszázadokra visszanyúló tisztelete a Szentszék hivatalos elismerésére vár.”