Emberi kapcsolatok

Szerző:

A katolikus pszichológusok és teológusok konferenciájáról – Aki nemcsak aggódik, de tesz is a jövőért, jól tudja: bármiféle fejlődés, előbbre jutás, az emberi együttélés során felmerülő problémák megoldásának lehetőségei csak az őszinte és érdemi párbeszéd talaján szökkenhetnek szárba. S amennyire alapvető ez a tétel, annyira ritkán valósul meg az egymástól sokszor egészen elhidegült és elforduló emberek, csoportok közötti dialógus. Így aztán különösen reménykeltő élmény, ha megvalósulását tapasztaljuk.

Esélyünk van eljutni a jobbra…

Szerző:

Művészek vallomásai a pápa üzenete nyomán – Az alkotás: út a végtelen felé. Talán így lehetne összefoglalni annak a beszédnek a lényegét, amelyet XVI. Benedek pápa mondott kétszázhatvan művész előtt a Sixtus-kápolnában, november 21-én. A Szentatya a találkozón kifejtette: a szépségre, amely örömmel tölti el az emberek szívét, ugyanúgy szükség van, mint a vele együtt járó jóságra, s így juthatunk el az igazságra – a művészet eszközeivel kiszélesítve az emberi tudatot a végtelen felé. Az általános válsághangulatban szükség van annak tudatosítására, hogy a szépség magában hordja a reményt, s az igazi művészet mindig a látható és a láthatatlan világ küszöbén kíván átlépni. Előző számunkban részletesen hírt adtunk a találkozóról. Most jeles hazai művészeket kérdeztünk a pápa megnyilatkozásához kapcsolódva művészi hitvallásukról.

Hajnali várakozás

Szerző:

Adventi elmélkedés Tahiban – Az adventi várakozás nagyon szoros kapcsolatban van a reménységgel, mert a remény nem más, mint a keresztény ember bizalomteljes várakozása az eljövendő jóra, magára Istenre, akinek egyszülött, vele egylényegű fia emberré lett – hangsúlyozta Nemeshegyi Péter jezsuita Tahiban, a Szív Lelkiségi Központ lelkigyakorlatos házában elhangzott adventi elmélkedésében.

Cigányság – munka – evangelizáció

Szerző:

Romapasztorációs konferencia Egerben – Az MKPK migrációs irodájának szervezésében idén mintegy százhúsz, a cigánypasztorációban tevékenykedő roma és nem roma világi, pap és szerzetes osztotta meg egymással tapasztalatát, és kereste a megoldást a felmerülő és folyamatosan jelen lévő problémákra Egerben.

Ha újrakezdeném, akkor is ápolónő lennék

Szerző:

Holper Emerencia Agnéta nővér – „Édesapám nővére húszévesen lépett be az Isteni Megváltóról nevezett nővérekhez. Nagyon jó ápolónővér volt. Valószínűleg ennek köszönhetem, hogy én is követni akartam a példáját. Heten voltunk testvérek, Fertőszentmiklóson éltünk, amely színkatolikus település volt. A szüleim azt mondták: a fiúknak muszáj tanulniuk, de a lányok taníttatására már nemigen telik. Én tanulni akartam. Tizennégy évesen kerültem a soproni zárdába, három évig tanultam, majd tizennyolc évesen beöltöztem – emlékszik szépen induló szerzetesi hivatására a nővér.

A hét szentjei

Szerző:

Szent Ambrus püspök és egyháztanító (December 7.) – 340 körül született a mai Trierben, keresztény római családban. Később Milánó kormányzójaként megakadályozta a zavargásokat a katolikusok és az ariánusok között az új püspök megválasztása alkalmából. Ekkor közfelkiáltással őt választották meg, noha még csak katekumen volt. 374. november 30-án keresztelték meg, és december 7-én szentelték püspökké. Küzdött a pogányság és az arianizmus ellen, a szegények igazi atyja volt, sőt, a császárral szemben is védelmezte az egyház jogait. Az úgynevezett ambrozián liturgiának volt elindítója, amely mind a mai napig él Milánóban és környékén. 397. április 4-én halt meg Milánóban, ereklyéi a Szent Ambrus-bazilikában vannak.