Pénzügyi elvonások nehezítik a működést

A püspöki konferencia téli üléséről – A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december 1-jén és 2-án tartotta téli rendes ülését. A püspökök testülete megvitatta az idei zárszámadási törvény és a jövő évi költségvetési törvény egyházakat érintő aktuális helyzetét. Ennek sarkalatos pontja az úgynevezett kiegészítő támogatás kérdése. Az 1997-es vatikáni szerződés és az egyház-finanszírozási törvény értelmében annyi állami kiegészítés jár az egyházi iskoláknak, amennyivel az egyes önkormányzatok pótolják ki az adott évben iskoláik állami alapnormatíváját. E támogatás tényleges mértékét a zárszámadási törvény állapítja meg.

Újságírói kérdésre válaszolva Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke szólt arról, hogy a 2010-es költségvetésben névértékét tekintve a tavalyihoz képest tíz százalékkal kevesebb pénz jut az egyházaknak, ami az inflációt is beszámítva különösen jelentős veszteség. Emellett a közoktatási intézmények támogatására példátlan módon nem jelöltek meg konkrét összeget, így azt nem is lehet majd számon kérni. Ehhez tartozik az is, hogy a jövőben nem törvény, hanem rendelet határozná meg az egyházi közintézmények kiegészítő támogatásának mértékét, ez az eljárás azonban már szembehelyezkedne a vatikáni szerződéssel. A bíboros hozzátette: az egyházakat megillető költségvetési összeg nem tekinthető egyházfinanszírozásnak, az az adófizető polgárok gyermekei által látogatott iskolák pénze. Szerinte mindezekben az ügyekben a jogállami működés gyengéi jelennek meg. A bíboros azt is megjegyezte, hogy a Magyar Katolikus Egyház ha akarna sem mondhatna le önként az őt megillető, egymillió dollár feletti összegekről, így arról sem, ami az Állami Számvevőszék szerint jár neki, mivel ilyen esetekben a kánonjog szerint az Apostoli Szentszék illetékes.

Mintha ipari üzem volnánk…

Az ipolytölgyesi otthon vezetője az abszurd helyzetről – A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat fenntartásában működő ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthon az ország egyik legnagyobb katolikus fenntartású, fogyatékos embereket ápoló-gondozó otthona. Költségvetésük része az állami normatíva, és az egyházi kiegészítő normatíva. Amikor az ország összes hasonló intézményének állami támogatása csökken, miképpen biztosítható az otthon működése – kérdeztük Formanek Tamás igazgatót.

Pénzhiány és politika

Támadás az egyházi műsorok ellen – Az egyházak vezetőinek értesülése szerint a Magyar Televíziót érintő, jövő évre tervezett költségvetési elvonások súlyosan veszélyeztetik az MTV közszolgálati feladatvállalását, hiszen nem teszik lehetővé újabb vallási műsorok készítését. – A hírrel kapcsolatban Pákozdi Istvánt, a püspöki konferencia tévéreferensét kérdeztük.

Demokrácia és vallás

Új feladatok és új kihívások – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a budapesti Francia Intézet szervezésében kétnapos konferencia várta az érdeklődőket Demokrácia és vallás – Az állam és az egyházak: érdekházasság vagy különélés? témakörben december 3-án és 4-én. A konferencia által felvetett kérdések talán a legidőszerűbbek a ma Európájában. A pénzügyi válság, az erkölcsi züllés, a nemi hovatartozás megkérdőjelezése, a család és az egyes ember személyének védelme: a jelenségeket vég nélkül lehetne sorolni. Az egyházak – különösen a történelmi egyházak most új feladatokkal és kihívásokkal szembesülnek.

Negyvenéves az „új liturgia”

„Egy lépés előre” – mondta VI. Pál pápa, amikor 1969. november 30-án aláírta a szentmise új, népnyelvű szertartását elrendelő okmányt. Ezzel teljessé vált a II. vatikáni zsinat által kívánt, megújult miseszertartás. Ennek eredményeképp a hívek jobban bekapcsolódhattak a szertartás menetébe, hiszen a pap velük szembefordulva, anyanyelvükön mutatta be a szentmisét.

Homíliavázlat: Tanúságot tenni

Gasquet bíboros egyszer ellátogatott egy bányába: a tárnákból feljövő bányászoktól azt kérdezte, mit tudnak Jézus Krisztusról. A válasz így hangzott: nem ismerjük, a mi tárnánkban nem dolgozik ilyen nevű ember. A mai evangéliumban Keresztelő Szent János élethivatasának tekinti, hogy tanúságot tegyen Jézusról, bemutassa őt az embereknek.

Liturgia: Ájtatosságokhoz kapcsolódó imádságok (Præorator 6.)

Az Eucharisztia misén kívüli tiszteletét leíró fejezet után a Liturgikus vezérkönyv a különböző ájtatosságokhoz kapcsolódó imádságokat közli A Jézus Szívéhez történő felajánló imádság az év folyamán tetszés szerint vehető a Jézus Szíve-litániák elimádkozása után, Krisztus király ünnepéhez viszont előírás szerint is hozzátartozik.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.