Boldog emlékű Konstancia – Az elfeledett Árpád-házi hercegnőről és királynőről régi lengyel, halicsi, valamint magyar krónikák is szólnak. Egy fiatal krakkói történész, Piotr Stefaniak kétnyelvű (magyar-lengyel) tanulmányt írt a hercegnőről.
Melocco János, a magyar katolikus újságírás mártírja – „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Az emberiség Megváltójának szavai ezek, azon az utolsó vacsorán, amikor barátaitól búcsúzott. Azt is megmutatta, mit kell cselekedni: mindhalálig hűséges volt ahhoz a küldetéshez, amelynek célja az volt, hogy mindnyájunkat megtanítson az emberi lét Istentől akart igazi szépségére, nagyságára és mélységére. Akik követték ezen az úton, azokat a századok során rendszeresen kemény üldözések érték. Így volt ez a kereszténység első századaiban, majd világszerte ismét a XVII. századtól kezdve. S így volt ez a mögöttünk hagyott XX. században is.
A karácsonyfa és jelképei – Ma már el sem tudjuk képzelni nélküle az ünnepet, pedig – bár eredete, szimbolikája régre nyúlik vissza – a karácsonyfa-állítás az egyik legfiatalabb karácsonyi szokásunk. Európa-szerte, így hazánkban is, illetve a tengerentúlon csak a XIX. század folyamán terjedt el. A fa minden kultúrában különleges helyet foglal el – évente megújuló lombja az újjászületést, míg földbe kapaszkodó gyökerei és magasba törő koronája a földi és az égi szféra összekapcsolódását jelképezik.
Karácsony a magyar irodalomban – A világtörténelem legnagyobb, központi eseménye a megtestesülés. Jézus Krisztus, a második isteni személy születése a művészetek, a zene, a képzőművészet és az irodalom századok során újra meg újra visszatérő témája.
Madarassy István műtermében – Odakint szürke fény, de idebent, a tetőablakok alatt zuhog ránk a világosság; a fény a természetből, a világosság az emberből éled. Madarassy István műtermében csöndes-szép rendetlenség.
Borzássy Hajnalka nővér – Tizenegy éves voltam, amikor édesapám meghalt, ettől kezdve a nagyapám nevelt, és esténként sokat beszélgettünk.
Egyéves az újpalotai lakótelep temploma – Amióta tavaly december 27-én, Boldog Salkaházi Sára és Urunk színeváltozása tiszteletére Erdő Péter bíboros felszentelte az újpalotai lakótelep templomát, vasárnaponként „még az állóhelyek is elfogynak”, s hétköznapokon is tekintélyes számú hívő vesz részt a szentmiséken. Írásunkban ezt az emberi lélek legmélyén rejtőző titkot próbáltuk megfejteni.
Isten-csönddel telve a félhomályos istállómély, a kisded mécs-fénye világítja be a virrasztó arcokat. Állatok közt,