„Az a boldog ember, aki az élete végét kapcsolatba tudja hozni a kezdetével” – írta Goethe. A cigánypasztoráció hatékonyságát firtató kérdésre válaszképpen mondta Kuklay Antal atya: „Ha a kicsi cigány gyerekek a katekézis során megtanulják énekszóval a miatyánkot, akkor szavakat kapnak ahhoz, hogy életük végső sóhaja ne üres kiáltás legyen, hanem imádság az Atyához. És ez nem is kevés.
Krisztus valóságos ember is volt – és embersége lassan bontakozott ki, ahogyan ez minden gyermek esetében történik. Édesanyja, Mária mosolyából tanulta meg a mosolygást, tőle és Józseftől az első dadogó szavakat. Talán tizenkét évesen, Jeruzsálemben mondta ki először emberi szóval azt a lelke mélyén mindig is ott égő tapasztalást, hogy neki Isten az Atyja: „Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?” Mária és József szívük mélyén boldogok lehettek, amikor azt érezhették, hogy jól végezték feladatukat: ezt a mennyei gyermeket elvezették az ő igazi Atyjának titkához, messiási küldetéséhez.
Az esztendő vége az ünnepek átélése mellett a visszatekintés, az öszszegzés időszaka is. Az ember, a különböző közösségek számot vetnek: miként is telt az elmúlt év, mi valósult meg a tervekből. Az esztendő egyházmegyei eseményein végigtekintve jól láthatjuk: mi mindenért kell és lehet hálát adnunk. A visszapillantás ugyanakkor gondviselésszerű alkalom az elszalasztott lehetőségek számbavételére is.
Linda Mintle családterapeuta a válásról írt könyvében sorra vette a tíz leggyakoribb önámítást, amely végső soron a házasság felbomlásához vezet. Az alábbiakban ezeket és velük szemben az igazságot ismertetjük röviden.
Karácsonyi levél… – …a családokhoz, a házaspárokhoz, a családokat szerető szerzetes- és paptestvérekhez, és mindenkihez, aki a család és az élet mellett áll.
Vasmise a szatmári papi otthonban – Hatvanöt évvel ezelőtt, karácsony szombatján, az ostrom alatti Budapesten, a Központi Szeminárium kápolnájában Zadravecz István tábori püspök –főpásztoruk felhatalmazásával – öt szatmári diakónust szentelt pappá.
Száz éve született Halász Piusz – A próféták rendszerint nem népszerű emberek. Mármint az igazi próféták. Lényeglátásuk többnyire kényelmetlen számunkra – tágasságuk belülről feszegeti szűklelkűségünk abroncsait.
Teszt a papság évére – Szeretjük és értékeljük-e papjainkat? – erre a kérdésre kereste a választ José Ignacio Munilla spanyol püspök. Hívei számára tesztet állított össze, amelyet a közelmúltban a Zenit című nemzetközi katolikus hírügynökség is közzétett. Sokak szerint a papság éve csupán klerikális esemény, a szűken értelmezett egyház belső ügye. Ez azonban nem így van – fogalmazott Munilla püspök –, hiszen amikor egy pappal találkozunk, hosszasan elbeszélgetünk vele, vagy akár csak rátekintünk, az Istennel találkozás hiteles vágya is eltölthet bennünket. A papságról alkotott mindennapi képünk a hivatások alakulására is hatással lehet. Hiszen a lelkipásztorok személyét és munkáját megbecsülő, szeretetteljes hozzáállás hivatásokat ébreszthet. Az alábbiakban közöljük a papságról szóló teszt magyar fordítását. Kitöltve mindnyájan képet kaphatunk arról, milyen helyet foglalnak el életünkben a klerikusok.