Engesztelő imaestet tartott a budapesti Örökimádás-templomban a Nyolc Boldogság katolikus közösség február 20-án. Az imaest egy egész napos lelki program, nagyböjti felkészülés zárása volt. Az imaest dicsőítéssel kezdődött, amely a hangszeres kísérettel mindenkit ráhangolt az Istenre való odafigyelésre. Ezt követte a buzdítás, amelynek során a közösség egyik fiatal papja tartott elmélkedést a jelenlévőknek.
Ott ülnek szépen, sorban, közel az oltárhoz. Némelyek megilletődve, könnyek között, mások mosolyogva. Arcukon a régi ragyogás fényével, amikor izzott még a szerelem. Vannak közöttük ifjú párok is, akik csupán öt éve fonták életüket egymáséba, ám akad olyan házaspár is, aki ötvenöt esztendeje mondta ki a boldogító szót Isten és ember előtt: igen. A kaposvári Szent Imre-templomba a szervezők a kerek évfordulós házaspárokat hívták meg. Harminchárom pár jelentkezett, hogy a mise végén megerősítse házassági fogadalmát.
A kutatási adatok azt bizonyítják, hogy a házasságok számának csökkenése ellenére a házasság intézményének presztízse Magyarországon változatlanul erős, a házasság továbbra is a legtámogatottabb és legmegfelelőbbnek tartott párkapcsolati, együttélési forma.
Kedves családok és házaspárok, kedves családokat szerető szerzetes- és paptestvérek, kedves mindnyájan, akik a család és az élet mellett álltok! Az házastársi igen a teljes és visszavonhatatlan szövetség megalapítása, elkötelezettséget nyilvánít ki arra, hogy a felek minden körülmények között biztosan számíthatnak egymásra; ez szilárd védelem az anyagi és testi-lelki megpróbáltatások idején is. A család a társadalom alapsejt funkcióját akkor tudja betölteni, ha a szövetség nem ideiglenes, fennállása nincs feltételhez vagy valamilyen körülmény bekövetkeztéhez kötve.
A kereszténység Európa reménye címmel kezdődött konferenciasorozat a váci Credo Házban február 23-án. A nagyböjti találkozásokat Beer Miklós megyés püspök nyitotta meg, hangsúlyozva a kereszténység szerepét Európa jövője szempontjából.
A cseh közélet üdvözölte Duka érseket – Dominik Duka prágai érsekké történt kinevezése széles körű örömet keltett a társadalomban és a közéletben is. Vaclav Klaus elnök levélben köszönte meg a Szentatyának, hogy „általánosan tisztelt személyiséget nevezett ki”, aki a párbeszéd és kölcsönös kapcsolatok építésének képességével rendelkezik. Vaclav Havel volt elnök az érsekhez intézett köszöntésében azt írta, hogy „a katolikus egyház Csehországban gazdag történetének új szakaszába lép”.
Szent Kázmér (Március 4.) – A litván egyház patrónusának emléknapja. A litván és lengyel származású fejedelem az evangélium szellemében élte életét. Az uralkodást szolgálatnak tekintette. Különösen a szegények iránti szeretete volt példamutató, és kitűnt az Eucharisztia és Szűz Mária tiszteletében. 1484-ben ezen a napon halt meg fiatalon, huszonöt éves korában. Sírja a vilniusi székesegyházban van.
Nagyböjt második vasárnapján, a színeváltozás evangéliumi szakaszát olvasva, lelki szemeim előtt mindig megjelenik szentföldi utam élménye, amikor e csodálatos esemény helyszínére is eljutottunk. Maga az odavezető út is lelki előkészület volt. De ma egy másik előkészületről szeretnék szólni.