Elveszett és megtalált paradicsom

A Magyar Nemzeti Galéria Földi paradicsom című tárlatán a Magyarországról Amerikába szakadt Kasser házaspár (Aranyi Erzsébet és Kasza Sándor) gazdag képzőművészeti gyűjteményéből ismerhetjük meg az elveszett, majd újra megtalált édent megidéző impresszionista és modern alkotásokat. A Kasser Művészeti Alapítvány által gondozott gyűjteményből most több mint száz, hazánkban eddig ritkán látott művet állítottak a nagyközönség elé. Az első teremben helyet kapott alkotások az aranykort vetítik elénk. E távoli világ az ókor óta a boldogság, a szépség, a harmónia szimbóluma, amelynek a tevékeny ember is szerves része. Paul Signac A harmónia kora című festményével és Auguste Rodin Az örök tavasz című kompozíciójával a középpontban, többek között Jean-Francois Millet, Diego Rivera és Giorgio de Chirico alkotásai idézik fel ezt a talán sosem volt időt. A paradicsomból kivetve halált, pusztulást és saját gyarlóságunkat megtapasztalva juthatunk el újra a tökéletességhez. A kiállítás harmadik részében ezt a szenvedéssel kikövezett utat ismerhetjük meg. Ehhez azok a tanulmányok adnak keretet, amelyeket Rodin befejezetlen művéhez, A Pokol kapujához készített. A bűnös és bűnhődő emberrel többek között Alfred Hrdlicka, Mario Marini és Marc Chagall alkotásai szembesítenek, közöttük pedig Rodin Keresztelő Szent János levágott fejét megformáló márványszobra.A következő kiállításegység művei még az előző gondolatkörhöz csatlakoznak – ezek a teremtett világban megőrződött szépség képei. Pierre-Auguste Renoir, Georges Braque, Alfred Sisley vagy Claude Monet munkái tanúskodnak arról, a természet rendje, struktúrája, dinamikája és színe a világ egészét képes szimbolizálni. A következő teremben az élet örömeiben, a játékban, a baráti beszélgetésekben és a hétköznapi tevékenységekben megtalált földi boldogságot idézik fel a művek. Ezeket a múlékony pillanatokat olyan alkotók próbálják formába önteni, mint Marini, Alexander Calder, Kees van Dongen vagy Pablo Picasso. A kiállítás utolsó egységében a még pararadicsomi harmóniában élő ember ábrázolásai kaptak helyet. Az akt a művészet örök témája – itt azt a tökéletes lélekállapotot jelképezi, amikor még az első emberpár nem vette észre, hogy mezítelen. Paul Cézanne, Henry Moore, Edgar Degas, Henri Matisse vagy Renoir és Rodin munkái valamilyen módon mind az örök férfit és nőt, Ádámot és Évát ábrázolják, és kettejük szétválaszthatatlan egységét, amelyből új élet fakad.

(A tárlat május 2-ig várja a látogatókat.)