A jelképek értékeinket fejezik ki

Keresztek az olasz tantermekben – A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elfogadta az olasz fellebbezést a keresztek iskolai kitételével kapcsolatban. A döntés nagy visszhangot váltott ki Európa-szerte. Az ügyet az elkövetkező hónapokban fogják kivizsgálni. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke március 2-án közleményben adott hangot megelégedésének, amiért az Európai Bíróság Nagy Kamarája elfogadta az olasz kormány idén január 29- én kelt fellebbezését. A fellebbezés a keresztek olaszországi iskolai tantermekben való elhelyezésével kapcsolatos 2009. november 3-i ítéletre vonatkozott.

Antiochia-közösségek a fiatalokért

Az ország különböző városaiban működő Antiochia-közösségeket képviselő házaspárok, támogató papok és fiatalok a szokásos év eleji találkozójukat tartották meg február 27-én Budapesten. Bittsánszky János és Sári, az Antiochia ifjúsági lelkiség nemzeti felelősei bevezetőjükben visszatekintettek az elmúlt év eseményeire, amelyek közül kiemelkedett a magyar Antiochia tizenötödik jubileumának megünneplése múlt szeptemberben. Gazdag lelki élményt jelentett a közösségek által megvalósított huszonhét Antiochia-hétvége, amelyeken sok száz fiatal vett részt.

Musical Máriáról

A zsúfolásig megtelt Szent István Művelődési Házban a Schönstatt ifjúsági ének-, tánc-és zenekar nagy sikerrel mutatta be a modern hangvételű Mária című musicalt. A musicalnek lelki és művészi kincsei mellett nagy értéke, hogy szeretetből és lelkesedésből vesznek részt benne olyan katolikus fiatalok, akik örömüket lelik a zenélésben, éneklésben táncolásban. A darabban a zeneművészet modern eszközeinek segítségével elevenedik meg Mária és Jézus alakja.

Szatmári örömök és gondok

Schönberger Jenő szatmári püspök nyilatkozata, amelyet a közelmúltban az osztrák katolikus hírügynökségnek adott, érdekes képet festett e romániai katolikus egyházmegye helyzetéről. A terület lakossága erősen kevert: románok, magyarok, ukránok és németek alkotják. A korábban népes „svábság” és zsidóság a XX. század megrázó eseményei során erősen megfogyatkozott. A mintegy 990 000 lakosnak ma jó tíz százaléka latin szertartású katolikus – túlnyomó többségük magyar. Nemzetiségi és vallási szempontból egyaránt sok a vegyes házasság. Ezek többségében a szülők gyermekeiket katolikus keresztségben részesítik.

Nem szükségszerű az elvallástalanodás

Tomka Miklós vallásszociológussal beszélgettünk – Jelentős megbeszélés színhelye volt a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Tomka Miklós vallásszociológus értekezéséről vitatkoztak, amely a vallás jelenkori változásairól szólt. Krízisben lenne a vallásosság? Vagy a vallási megújulások korát éljük? A vitára bocsátott tanulmány az elvallástalanodás tételének a bírálata. A három felkért opponens – Csepeli György, a neves szociálpszichológus, Gergely Jenő, a közismert (időközben elhunyt) egyháztörténész, és Kapitány-Fövény Gábor antropológus-szociológus – egyaránt nagyra értékelte a dolgozatot, és javasolta a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím odaítélését a vallásszociológusnak. Az MTA közel kétszáz éves történetében ez volt az első vallásszociológiai vitaülés. A értekezésre adott 92,5 százalékos „osztályzat” mind a szakmának, mind a szerzőnek, mind a tárgyalt témának szóló elismerés. Tomka Miklóssal beszélgettünk.

Hívő közösségből születnek a papi hivatások

Országos kilenced a papság évében – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével, március 25-ével kezdődően országos szent kilencedet szervez a Makrovilág utazási iroda, amelynek keretében a papokért, szerzetesekért és új hivatásokért imádkoznak a zarándokok. Havonta egyszer, az ország valamely más pontján tartják meg a kilenced egy-egy állomását.

Szárnyaltam, tettem a dolgomat

Frajka Félix ferences nyolcvanéves – „Földet néktek annyit nem tudunk adni, amiből megélhetnétek, de kitaníttatunk benneteket, és az segít majd megélni” – ezzel bocsátotta útjára a nyolc gyermeket a vasutas apa és felesége. Amikor Frajka János P. Félix ferences szerzetes fölidézi ezt a Tövis utcai kolostorban, tekintete mélyén látom, Boldogházán jár, a Jászberényhez közeli kicsiny település vasúti házában. Itt dolgozott a MÁV-alkalmazott édesapa, aki mellette vándorméhészettel foglalkozott és ezermesterkedett. Nyugdíjba vonulása után maga művelte meg a földjét, míg be nem kényszerítették a téeszbe.

Torinói lepel

Az Új Ember rejtvénysorozata – Idén tavasztól egy ideig újra látogatható lesz a keresztény hagyomány által Krisztus halotti leplének tartott torinói lepel. Ebből az alkalomból rejtvénysorozatot indított az Új Ember a lepelről ‒ amint tette a Szent Pál-évben a nemzetek apostolának életéről.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.