Húsz helyen állítják ki a Kárpát-medencében – Szűz Mária alakja – a magyar népnyelv Boldogasszonya – különleges helyet foglal el a nemzeti emlékezetben és a szakrális tudatban. A magyar nép Szűz Mária-tisztelete Szent István kora óta elevenen él. Az ország számos pontján ismerünk Mária-kegyhelyeket, s a művészet folyamatosan visszatérő témája a Szűz élete és isteni küldetése.
A hatszáz fős egyházközség sorsa is megpecsételődhet – A helyi püspökség tervei szerint idén június 30-án, délután négy órakor végleg bezárja kapuit a több mint százéves Szent Imre-templom az ohiói Clevelandben. A templom kincseit – köztük a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló festett üvegablakokat – interneten árverezik el. Richard Gerard Lennon püspök „gazdasági és demográfiai” okokra hivatkozva egyházmegyéjében ez idáig harmincegy templomot záratott be a tervezett ötven közül, köztük öt, magyarok által alapított és fenntartott, a püspökség birtokában lévőt.
Régi emlékeket ébresztett bennem az Új Ember március 7-i számának egyik olvasói levele a Fatimai Szűzanya látogatásáról. A Gondviselés jóvoltából egyike lehettem azoknak, akik visszakísérték a vándorszobrot Fatimába.
Ha képes vagy derűsen elviselni önmagaddal szembeni elégedetlenségedet, akkor válsz kellemes menedékhellyé Jézus számára.” Lisieux-i Szent Teréz alapmondata ez keresztényeknek, az önelégültség és a maga marcangolás közötti egészséges úttaláláshoz.
A Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet (MALEZI) március 2-án, a püspöki konferencia ülése előtt köszöntötte Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspököt, aki december 28-án ünnepelte hetvenedik születésnapját.
Száz esztendeje született Lékai László – 1910. március 12-én, Zalalövőn született Lékai László, a Kádár-korszak egyháztörténetének sorsformáló alakja, akinek neve összeforrott az általa hirdetett „kis lépések politikájával”, amely a szocialista állampárt felügyelete alatt élő egyház alapvető helyzetének elfogadását, az ország vezetésével való kénytelen együttműködést és az ettől remélt szerény lelkipásztori lehetőségek biztosítását jelentette, így többek között néhány lelkipásztori és szociális intézmény alapítását. Ahogyan egyik életrajzírója mondja: „Történelmi szerepének egyszerre volt meghatározója és áldozata.”
Ünnepi szentmise keretében helyezték ki Boldog Meszlényi Zoltán püspök ereklyéjét március 3-án, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban. A múlt év októberi boldoggá avatását követő, első liturgikus ünnepének előestéjén megtartott szertartáson Erdő Péter bíboros, érsek és az asszisztencia – a homília elhangzása után – körmenetben vonult a templom Szent József-oltárához, amelynek oltárkövét a kommunista diktatúra magyarországi első boldoggá avatott vértanúja, Meszlényi Zoltán szentelte fel 1937-ben. E mellékoltár központi helyén található hajdani tabernákulumának belseje a kistarcsai gyűjtőtábornak azt a celláját mintázza, amelyben a főpap tartózkodott, raboskodása idején, s ahol feltehetően a kínzások következtében életét vesztette.
Atyai barátom, Bodnár György halála után felesége, Editke jelképezi számunkra a szeretet és szülői érzés folytonosságát. Mindig arra gondolok: bárcsak olyan keresztény lehetnék, amilyen ő: telve megértéssel, a másik ember iránt érzett felelősséggel, a segítőkészség gyakorlásával.