Pázmány Péter nevéről legtöbbeknek az egyetemalapítás, az ellenreformáció és a jezsuita rend jut az eszébe. A konferencia során a bölcsészettudományi kar oktatói bemutatták a rendkívüli szerzetes további arcait is. Botos Máté dékán bevezető beszédében kiemelte az érsek máig ható példáját, aki „egyházunk és hazánk felvirágoztatását” tűzte ki célul, és valósította meg 1635-ben, a nagyszombati egyetem megalapításával.
Székelyföldről gyűjtött és restaurált feszületek, népi Krisztus-ábrázolások fogadják a vendégeket Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeumban, ahol a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva nyílt kiállítás nemrég Székely Krisztus címmel.
A hajdani római limes mentén – alig néhány méterre annak az udvarháznak a maradványaitól, amelyben a Mohács mezejére igyekvő II. Lajos király néhány napot töltött – emelkedik magasba az érd-óvárosi Szent Mihály arkangyal-templom tornya. Nem messze tőle egy másik, égbe nyúló, karcsú építmény is arra emlékezteti a vándort, hogy e táj, vérzivataros történelmünk során, fontos tanúja volt az ország sorsát befolyásoló eseményeknek. hódoltsági területhez tartozó Érden a török védelmi célokat szolgáló palánkvárat emelt, s a dzsámihoz tartozó minaret ma is a település egyik legjellegzetesebb műemléke.
Ha hazánk templomtérképén például Szabó Zoltán Szerelmetes földrajzának lelkületével tekintünk végig, bizonyára felsejlik bennünk is egy-egy emlékkép, mikor „a templom úgy állt a dombon, az idő úgy fordult, a nap úgy hanyatlott le”, hogy a táj olyképp mutatta meg magát, „mintha éppen e pillanatot és helyet találta volna alkalmasnak arra, hogy önmagáról vallomást tegyen”.
Távoli csillagfátyol
függönyöz ablakot, képet
sűrű csendből rakott
ma fészket a hajnal
Molnár Ferenc Bécsben – Ami a Szózattal nem sikerült Vörösmartynak, a Himnusszal Kölcseynek vagy a Bánk bánnal Katonának, az könnyed eleganciával egy csapásra sikerült Molnár Ferencnek: világhírnévre vinni a magyar nyelvet. Igaz, ez főként a világirodalom egyik legszebb ifjúsági regényére, A Pál utcai fiúkra vonatkozik, továbbá színpadi műveire, melyeket több mint ötven nyelvre fordítottak le.
Alkonyatkor álldogáltam a bécsi központi temetőben. A művészparcella nyugvóinak síremlékét nézegettem, körben csupa nagyságét. Beethoven obeliszkjét, Johann Strauss beszédes, szoborkompozíciós „kövét”. A Schuberté középtájon áll, álomalakjainak titokzatos könnyedségével, egy fiatalon sírba tért művész annyi ígéretével. A währingi „békesség-udvarban” temették el először, kívánsága szerint Beethoven szomszédságában, aki akkor már több mint másfél esztendeje ott nyugodott. Később mindketten az új temetőbe „költöztek”.
Hazánkban egyedülálló leletet tártak fel Pécsett – A tíz esztendővel ezelőtt világörökség részévé nyilvánított ókeresztény sírépítmények mellett csak néhány alig ismert emlék tanúskodik a római kori Pécs lakóinak mindennapi életéről. Nemrég azonban nyilvánosságra hozták: a Janus Pannonius Múzeum Tóth Zsolt vezette régészcsoportjának munkája eredményeként előkerült az ókori városközpont talán legjelentősebb épülete, egy háromhajós bazilika.