Ültünk egymással szemközt. Ránk maródott idővel, mindketten túl az ötvenen, immár közelebb a hatvanadik életévhez. Beszéltünk gyerekkorról, kamaszélményekről, kalandokról, várakozásokról, kudarcokról, reményekről, regénnyé „felszédült” múlt-jelenünkről, erről a kapaszkodóról – az élet épületének pilléreiről.
Minden jel arra mutat, hogy a gyermek számára édesanyja elsősorban nem a tulajdonságai vagy a személyisége miatt fontos, hanem azért, mert van, pontosabban: mert jelen van. Olyan természetesen, mint a levegő, amely körülveszi, és amely nélkül nem tudna élni. Ennél több szót nem is szoktunk pazarolni sem a levegőre, sem a szülőanyánkra. Ez nem azt jelenti, hogy az édesanyák tetszőlegesen felcserélhetők, hanem azt, hogy a gyermek kiszolgáltatottságánál fogva alapvetően és egyoldalúan elfogadó lény, és egyedül az anya képes arra, hogy az élet minden percében és helyzetében adjon, adjon és adjon, megszakítatlanul és viszonzást nem várva gyermekétől.
Beszélgetés Marko Rupnik szlovén jezsuitával – Amikor XVI. Benedek pápa San Giovanni Rotondóban, Szent Pio atya új templomában járt, hosszan elidőzött annál a hatalmas mozaikképnél, amely Pio atya börtönbeli megjelenését ábrázolja Mindszenty József bíborosnál. Erről beszélgettünk a rotondói altemplom mozaikművészével, Marko Rupnik szlovén jezsuita szerzetessel római műtermében.
Mindszenty bíboros és Pio atya misztikus találkozása – Harmincöt éve, 1975. május 6-án halt meg Mindszenty József bíboros a számkivetésben. Ez alkalomból évről évre püspökök és papok vezetésével hívek ezrei zarándokolnak sírjához, 1991 óta az esztergomi bazilikába.
A változásra szavazott az ország – „Az eredmény egyértelmű, nem is lehetne ennél egyértelműbb – mondotta április 25-én este, a parlamenti választások második fordulója után Sólyom László köztársasági elnök.
Az anyák szerető gondoskodása nemcsak gyermekük testi szükségleteire terjed ki, a lelki nevelés is nélkülözhetetlen, hiszen az ember a test és a lélek egysége. Sokan jártak már a Szentföldön hazánkból is, ezért nem gondoltam a saját élményeimről nyilvánosan beszámolni. A mai napon azonban – anyák napján – talán elmondhatom: az én indíttatásom kissé eltér a legtöbbekétől.
Imádsággal is emlékezzünk meg róluk – Májusban, a Szűzanya hónapjában, annak első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat. Hazánkban éppen a Mária-tisztelethez kapcsolódva hirdette meg először 1925-ben az Ifjúsági Vöröskereszt az anyák napját.
Santo Stefano Rotondo: Szent István-körtemplom. Nincs az a magyar zarándokcsoport, az a pár napot Rómában töltő turista, aki ne keresné fel az Örök Város „legmagyarabb” templomát. Ott van eltemetve Lászai János gyulafehérvári főesperes, aki gyóntatóként szolgált a XVI. században. Reneszánsz síremlékén a mindenki által ismert szavak: Roma est patria omnium fuitque – Róma mindannyiunk hazája. Ott láthatjuk festményeken többek között Sarolt álmát, Szent István királyunkat, Szent Imre herceget. Magyarnak tartjuk a helyet, mert a XV. századtól a pálosoké, majd azé a Collegium Germanicum et Hungaricum intézményé lett a templom, ahol számtalan magyar kispap tanult, s tanul mind a mai napig.