Új kassai püspök ‒ XVI. Benedek pápa június 4-én elfogadta a hetvenötödik életévét betöltött Alojz Tkác kassai érsek lemondását, amelyet az egyházi törvénykönyv 401. kánonjának első paragrafusa előírása szerint nyújtott be. Utódául Bernard Bober vissalsai címzetes püspököt, eddigi kassai segédpüspököt nevezte ki.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) június 1-jén és 2-án tartotta nyári rendes ülését. A konferencia munkájáról június 3-án sajtótájékoztatón számolt be Mohos Gábor, az MKPK titkára.
A püspöki kar ülésének első napján részt vett Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, valamint Kurian Mathew Vayalunkal, a nunciatúra tanácsosa. Juliusz Janusz beszédében arra buzdította a püspökök testületét, hogy folytassák a társadalmon belüli és a szomszédos népekkel való kiengesztelődésért végzett lelkipásztori munkájukat. Kurian Vayalunkal röviden beszámolt a közel három hónapos Santo Domingó-i tartózkodásáról, amelynek során a katolikus egyház (ezen belül a magyar hívek) Haitit segítő adományainak koordinálása volt a feladata.
Bartholomaiosz pátriárka Moszkvai látogatása ‒ A konstantinápolyi pátriárka május 22-től 31-ig, Kirill moszkvai pátriárka meghívására részt vett az orosz ortodox egyház egyik központjában, a Szent Szergij-kolostorban rendezett találkozón, valamint az ottani szertartáson.
Konferencia a Kárpát-medence lehetőségeiről – Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta címmel szervezett kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Budapesti Szlovák Intézet a Magyar Tudományos Akadémián június 3-án és 4-én. A konferencia során hat ország huszonöt előadója szólalt meg.
Emlékülés és szentmise a nemzeti összetartozás napján – Kilencven évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban a háborút lezáró magyar békediktátumot – „békeszerződést”. A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-1920-as párizsi konferencián.
Hoffmann Rózsa az oktatásról és egy egészségesebb társadalomról – A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma oktatási államtitkárával, Hoffmann Rózsával beszélgettünk az új kormány oktatáspolitikai koncepciójáról, a várható intézkedésekről.
Árpád-házi Boldog Jolán szerzetesnő (Június 15) – IV. Béla és Laszkarisz Mária leánya, Szent Kinga, Szent Margit és Boldog Konstancia testvére. A szülői házban mindössze öt évet tölthetett, amely időszakba beleesett a tatárjárás is. Szülei ezután Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, Boleszláv lengyel király felesége gondjaira bízták. 1256-ban házasságot kötött Jámbor Boleszláv fejedelemmel. Huszonhárom évet élt példás házasságban, három gyermek édesanyja volt. Az ő nevelésükön túl segített a templomokban, kórházakban, saját kezűleg gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket nagynénje, Árpád-házi Szent Erzsébet példája szerint.
Az elmúlt esztendőben Jézus Szívének ünnepével – szinte folytatásként Szent Pál évének – nyitotta meg XVI. Benedek pápa a papság évét. Külön apostoli levéllel hirdette meg, és most a héten, ugyancsak Jézus Szívének ünnepén egy nagy nemzetközi római papi zarándoklattal zárta be. Az esztendő folyamán szerte a világon a papság küldetése, hivatása és az értük való folyamatos imádság került előtérbe.