Zarándoktalálkozó a Szent Jakab-emlékhelynél – A verőcei Csattogó-völgyben, a Szent Jakab-emlékhelynél július 25-én, vasárnap délután három órától Beer Miklós váci megyés püspök ünnepi szentmisét mutat be, amelyet zarándoktalálkozó követ.
Erdő Péter bíboros július 9-én a budavári prímási palotában fogadta Odilo Pedro Scherer bíborost, São Paulo érsekét, aki a Vatikánból látogatott Magyarországra. A találkozón jelen voltak a tavaly október közepén Brazíliából érkező fiatal misszionáriusok is, akik a Shalom katolikus közösség tagjaiként az új evangelizáció São Paulóban már bevált módszereivel hirdetik az evangélium örömhírét.
Tendzin Gyaco köszöntése – Pannonhalmán is járt a dalai láma – Hetvenötödik évét töltötte be július 6-án a XIV. dalai láma. Tendzin Gyaco tíz évvel ezelőtt, 2000 októberében hazánkban is járt. Fogadta Orbán Viktor miniszterelnök, sajtótájékoztatót tartott a Közép-európai Egyetemen (CEU), majd magyarul megjelent könyvét mutatta be a Libri könyvpalotában. Előadást tartott a Nemzeti Sportcsarnokban és ugyanott buddhista tanítást adott. Pannonhalmán, a bencés apátságban találkozott Várszegi Asztrik főapáttal, és beszédet mondott a kolostor templomában. Arra kértük a pannonhalmi főapátot, hogy idézze fel a dalai lámával való egykori találkozásának emlékét.
Valósággá vált regény – Nagybecskerekre (Torontál vármegye központjába) Temesváron át vezet az út. Közelről tekintve a múltra minden kissé másféle arcát is mutatja. A főtér két oldalán szecessziós és eklektikus paloták sorakoznak. A Székely László tervezte épületegyüttes ritka befogadó hangulatát ellenőrzöm legutóbbi ittlétem óta.
Kálmán Peregrinnel, a nemzeti kegyhely igazgatójával beszélgettünk – A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely a szlovák határ közelében, többnemzetiségű területen található, hasonlóan számos egykori, magyar ferencesek által vezetett kegyhelyhez, amelyek mindig népek találkozóhelyei voltak. Idén július 10-e volt a hagyományos cigánybúcsú napja. A zarándoklatot Székely János, a püspöki kar cigánypasztorációért felelős tagja és Beer Miklós váci püspök vezette. A rendezvényről Kálmán Peregrin ferences kegyhelyigazgatót kérdeztük.
Újabb lépés Báthory Erzsébet rehabilitációja felé – Eddig is sok mindent tudhattunk Báthory Erzsébetről: amióta a róla szóló, jobb sorsra érdemes magyar rockopera (Szakcsi-Lakatos-Csemer: A bestia) zseniális dramaturgiai csavarral fiktív szerepcserére vezette vissza a törökverő „fekete bég” özvegye, Nádasdy grófné vérfagyasztó történelmi hírnevét, több mértékadó tanulmány is kísérletet tett arra, hogy alapos kor- és dokumentumelemzésnek vesse alá a „női de Sade márki”, a „magyar Drakula” sorsáról fennmaradt tényeket.
Gondolattöredékek Londonról – Paradoxonok: Talán nincs is még egy ilyen vonzóan nyomasztó település; szürke, vörös, fekete és alvadt vérbarna tégláin kétezer év borzalma és diadala. Logikátlanság és jól szervezettség, tüntető fényűzés és vásári díszletszerűség, tradíció és futurizmus elegye. Ami máshol kritika tárgya, itt erény; eklektikusságának erejét senki nem meri kétségbe vonni. Baráti meghívás biztonságával és örömével jártam újra Londonban.
A gyöngyösi ferencesek hálaadása – A boráról és a ferences hagyományairól egyaránt nevezetes mátraaljai város azon szerencsés településeink közé tartozik, melyek ferences kolostora 1990-ben visszakaphatta eredeti funkcióját. Húsz éve térhettek vissza a barátok Gyöngyösre, ahol még a török időkben is folyamatos volt a ferences jelenlét. A visszatérés kegyelméért július 31-én adnak hálát a barátok templomában. A hat órakor kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa Magyar Gergely tartományfőnök, a szentbeszédet Hován Ágoston mondja, aki a visszatérés után tizenkét évig Gyöngyösön szolgált. Szent Ferenc fiai a XIV. század elején telepedtek meg a városban. Mai templomuk legrégibb részei is e századból valók. A rendház a török uralom alatt is működött, mivel a ferenceseknek oltalomlevelekkel sikerült biztosítaniuk nem csupán fennmaradásukat, de viszonylag szabadabb tevékenységüket is. Nemcsak a környék, hanem a távoli, török hódoltsági területek katolikusainak lelkigondozását is végezték. A török kiűzése után a XVIII. században a templomot és a kolostort átépítették, kibővítették. Az épület ekkor kapta mai formáját.