„Aki erős, nemzeti, keresztény életet sürget, s Szent István hagyományait tiszteli, annak e népet emelnie kell; új rétegesedést kell benne megindítanunk, új alakulást, új célok iránt új törekvést, új megfeszülést kell megindítanunk.” Ma is írhatná e szavakat, de már száz éve, hogy írópultjánál állva papírra vetette őket Prohászka Ottokár, Szent István városa, Székesfehérvár püspöke.
„Szent István ezer éve rátalált az igazi kincsre, a maga és az országa számára is. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni az általa megtalált kincsről, mert a hangoskodókra hallgatunk, és a csábítóan talmi csillogás köti le a figyelmünket. Pedig jó volna észrevennünk a csendesen köztünk élő igazi örökösöket, akikben őseink hite virágzik, akik keresztény bölcsességgel élik életüket, megszentelik a világot! Figyelünk ezekre az alázatosakra és kicsinyekre? Vagy újra és újra csak e világi megoldásokban reménykedünk? Régi prédikációinkban gyakran olvashatjuk a figyelmeztetést, hogy sorsunk jobbrafordulása új magyar szentek születésén múlik.” (Részlet Szelestei Nagy László Múltunk öröksége: a szentek segítsége című írásából.)
Az oktatási törvény változásairól – Az elmúlt időkben egyre aggasztóbb hírek jelentek meg a napi sajtóban az iskolák tájékáról: a tanulók közti agresszió elharapódzásáról, tanárverésekről, a funkcionális analfabetizmus terjedéséről, a valódi teljesítményt nélkülöző érettségi vizsgákról. Újra és újra felvetődött a kérdés, meddig mehet így tovább?
Megerősítették Erdő Péter bíboros szentszéki kinevezését
XVI. Benedek pápa megerősítette Erdő Péter bíboros kinevezését az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagjaként. Erről június 28-án kelt levelében Antonio Cañizares Llovera bíboros, a testület prefektusa értesítette a főpásztort, akit e vatikáni hivatalban 2005 óta betöltött tisztségéről és feladatairól kérdeztünk.
– A kongregáció tagsága egy nem Rómában lakó bíboros számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy néhányszor részt kell venni a kongregáció plenáris ülésén, és ott tanácskozni, esetleg dönteni bizonyos kérdésekről, amelyek a kongregáció illetékességi körébe tartoznak. Az istentiszteleti kongregációban a liturgikus szövegek, a liturgia fejlődése, illetve az istentisztelettel kapcsolatos más kérdések állnak a középpontban. Jelenleg a liturgikus fordítások jelentik a legnagyobb kihívást, hiszen a különböző nemzeti nyelvű fordítások jóváhagyása is a Szentszék feladata. Tavaly ősszel kaptuk meg a Liturgia Horarum, a zsolozsmáskönyv új négykötetes angol fordítását, amely az eddigi évek munkájának értékes teljesítménye. Kenyában adták ki, és leginkább Afrikában terjedt el, de a többi angol nyelvű országban is használják. A kongregáció tagsága egy nem Rómában lakó bíboros számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy néhányszor részt kell venni a kongregáció plenáris ülésén, és ott tanácskozni, esetleg dönteni bizonyos kérdésekről, amelyek a kongregáció illetékességi körébe tartoznak. Az istentiszteleti kongregációban a liturgikus szövegek, a liturgia fejlődése, illetve az istentisztelettel kapcsolatos más kérdések állnak a középpontban. Jelenleg a liturgikus fordítások jelentik a legnagyobb kihívást, hiszen a különböző nemzeti nyelvű fordítások jóváhagyása is a Szentszék feladata. Tavaly ősszel kaptuk meg a Liturgia Horarum, a zsolozsmáskönyv új négykötetes angol fordítását, amely az eddigi évek munkájának értékes teljesítménye. Kenyában adták ki, és leginkább Afrikában terjedt el, de a többi angol nyelvű országban is használják.
Erdő Péter bíboros felszólalása Brüsszelben
Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének meghívására Brüsszelben, a bizottság székhelyén vallási vezetők találkozóján vett részt. A július 19-i megbeszélés témája a szegénység volt.
„Az Európai Unió ezt az évet a szegénység témájának szenteli. Ebben nem csupán karitatív tevékenységünk érdekes, hanem az a szemléleti hozzájárulás is, amit a szegény ember támogatásával és a szegénység mint jelenség kezelésével kapcsolatban hitünk és egyházunk nyújtani tud – nyilatkozta a találkozó után a főpásztor. – A lisszaboni szerződésben is olvashatjuk, hogy az unió az egyházakkal, vallási közösségekkel szervezett kapcsolatokat tart fenn. Ezen belül fontos, hogy bizonyos egyházakkal külön is legyen megbeszélési lehetőség, továbbá az is, hogy akik az egyházat képviselik, ne csupán az unió vezetősége által kiválasztott személyek legyenek, hanem olyanok, akik hivatalos képviselői az adott felekezetnek. A katolikusokat Európában egyrészt az Apostoli Szentszék képviseli, mint a világ minden katolikus hívőjének képviseleti szerve. Az Európai Unióhoz akkreditált apostoli nuncius feltétlenül tagja egy ilyen delegációnak. De léteznek Európában a katolikus egyházat reprezentáló más szervek is, elsősorban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa, míg a püspöki konferenciák az egyes egyházmegyéket, azaz a részegyházakat képviselik. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa (COMECE) az a bizottság, amely katolikus részről az unió szerveivel Brüsszelben rendszeresen tartja a kapcsolatot. Így természetszerűleg a COMECE elnöke is tagja lehet egy ilyen küldöttségnek.”
Visszavágóra jött a Svájci Gárda – Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Cigány Labdarúgó-válogatott március elején fölényes győzelmet aratott Rómában, amikor barátságos mérkőzésen csapott össze a pápa testőrségéből alakult focicsapattal. Mezei István, a magyarok menedzsere akkor reményének adott hangot, hogy a Svájci Gárdát visszavágóra hívhatják hazánkba.