A mennyei Atya napja

„Azért jövök, hogy elűzzem azt a túlzott félelmet, amellyel teremtményeim irántam viseltetnek, és hogy megértessem velük: abban lelem örömömet, hogy gyermekeim – vagyis az egész mostani és eljövendő emberiség – megismerjen és szeressen engem.” Eugenia Elisabetta Ravasio olasz nővér jegyezte le a fenti mondatot, részeként azoknak a gondolatoknak, amelyekben 1932-től részesült, és amelyeket a menynyei Atya üzeneteiként vetett papírra. A szeretetszolgálat területén tevékeny szerzetesnő által közvetített – az egyház által jóváhagyott – kérések között szerepel az is, hogy az év egy napját, augusztus első vasárnapját vagy 7-ét szenteljék a mennyei Atyának, és ezen a napon az üzenetekben megfogalmazott szándékra mutassanak be szentmiseáldozatot. Az ünnepi szertartás itthon idén augusztus 7-én, szombaton, 10 órakor, a pesti ferenceseknél lesz.

Interjú Erdő Péterrel az Avvenirében

Erdő: a Fal után Keleten újjászületik a hit – ezt a címet adta az Avvenire című olasz katolikus napilap a július 21-i számában megjelent interjúnak, amelyet Roberto Fontolan készített a magyar bíboros prímással, a CCEE elnökével abból az alkalomból, hogy augusztusban a Rimini Meetingen Filaret minszki ortodox metropolitával előadást tart ezzel a címmel: Vajon egy művelt ember, egy mai európai hihet-e Isten Fia, Jézus Krisztus istenségében?

A bíboros előbb azt elemzi az interjúban, mit jelent Európa, Nyugat és Kelet, a nyugati és az ortodox kereszténység. – Beszélhetünk Európa keleti és nyugati feléről, bár egyek vagyunk – hangsúlyozza. A Római Birodalom felosztása Keletre és Nyugatra Diocletianus alatt megmaradt, ha nem is adminisztratív struktúrája, hanem kulturális sajátosságai révén. A latin és a bizánci kultúra világos különbségeket mutat. A XX. századi Kelet- és Nyugat-Európa politikai jellegű lett: Kelet a szovjetek, Nyugat az USA befolyása alatt állt. De hála Istennek a vasfüggöny nem létezik már – mutat rá Erdő Péter. – Létrejött az Európai Unió, amelyhez volt kommunista országok is csatlakoztak. A szovjet megszállás után ezek az országok a korábbitól eltérő kapcsolatokat létesítenek Oroszországgal: gazdasági kapcsolatok épülnek ki, az életmód hasonlóvá válik, a hivatalos marxista ideológia letűnte után ideológiai és morális üresség uralkodik el, nemzeti ébredés tapasztalható nyelvi, kulturális, művészeti és irodalmi téren. Arra van szükség, hogy helyesen értsük és konstruktív módon dolgozzuk fel saját közeli és távolabbi múltunkat, mert a korrupció és az anarchia következtében megvan a társadalmi és a gazdasági élet destabilizálódásának veszélye, ha az állam merev dogmatizmussal ragaszkodik a szélsőséges liberalizmus elveihez, amelyek távol állnak a társadalom valóságos helyzetétől.

Nem véletlen, hogy 2001-ben a Szent Koronával éppen augusztus 15-én ünnepelte a nemzet Esztergomban a magyar millenniumi év bezárását. Akkor is Orbán Viktor volt a miniszterelnök, aki nagy örömünkre azt javasolta: legyen ismét piros betűs ünnepünk augusztus tizenötödike! Nemcsak azért, mert oly jelentős ősi ünnep Nagyboldogasszony napja, hanem mert számos magyar történelmi vonatkozása is van.