Ima Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárásáért
XVI. Benedek pápa tavaly július 3-án jóváhagyta azt a dokumentumot, melyben elismeri Meszlényi Zoltán Lajos esztergomi segédpüspök vértanúságát. Mártír püspökünket ünnepi szentmise keretében avatta boldoggá az esztergomi bazilikában 2009. október 31-én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa.
Erdő Péter bíboros a közel-keleti szinódusról
Rómában október 24-én zárul a közel-keleti rendkívüli püspöki szinódus. Az üléseken a maronita, a melkita, a szír, a kopt, az örmény és a káld autonóm keleti katolikus részegyházak püspökei vesznek részt, akik a római katolikus egyházzal teljes egységben állnak. Ma a Közel-Kelet katolikusainak abszolút többsége latin szertartású. A rendkívüli szinódus célja kettős: erősíteni és biztosítani kívánja a Közel-Keleten élő keresztények egységét, és szeretné elérni, hogy a keresztények megmaradjanak a szülőföldjükön. A közel-keleti püspökök tanácskozásán részt vesz Erdő Péter bíboros. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lapzártánkkor, a tanácskozás nyolcadik napján nyilatkozott az Új Embernek a szinódus központi témájáról, amelyek a közösség és a tanúságtétel.
– Két nagyon súlyos fogalomról van szó. Az egyik a közösség, amely az egyház egységével is összefügg. Tudjuk, hogy a közel-keleti keresztények számos különböző egyházhoz, közösséghez tartoznak, amelyek etnikai jellegűek. Történelmileg etnikai sokféleség jellemzi a régiót, még a katolikus egyházon belül is, tehát nem csupán a Kalkedon előtti egyházak és az ortodox egyházak sokasága, hanem a különböző rítusú katolikus közösségek nagy száma is. Ez egyrészt gazdagságot jelent, másrészt sokszor olyan helyzetet jellemez, amire az atyák közül többen is azt mondták, hogy etnocentrizmus vagy etnikai szemlélet az egyházon belül. Ez nehezíti, hogy egy-egy országban az amúgy is többnyire kisebbségben lévő keresztények vagy katolikusok egymással összefogjanak. Néhány évvel ezelőtt a Szentszék bátorította, sőt ezekben az országokban az összes katolikus püspöknek előírta, hogy közös tanácskozó szervezetet hozzanak létre.
Személyi változásokról
A szentatya október 7-én, életkorára való tekintettel elfogadta Paul Josef Cordes bíboros, a Cor Unum pápai tanács elnökének lemondását, és Robert Sarah érseket, a Népek Evangelizálása kongregáció eddigi titkárát nevezte ki a Cor Unum tanács elnökéül. Elfogadta továbbá Claudio Hummes bíboros, a papi kongregáció prefektusának életkorára való tekintettel beadott lemondását, és utódául Mauro Piacenza érseket, a dikasztérium eddigi titkárát nevezte ki.
A pápa a katolikus újságírókhoz
Október 4-től 7-ig nyolcvanöt ország mintegy kétszáz újságírója vett részt a közösségi tájékoztatás pápai tanácsa által ötödik alkalommal megrendezett kongresszuson, amelynek elsődleges célja a katolikus sajtó jelenlegi és jövőbeli szerepének vizsgálata. Különleges figyelmet szentelnek az internet, továbbá a kommunikáció új eszközeinek felhasználására az egyházi struktúrákban. Magyar részről Neumayer Katalin, a Magyar Kurír főszerkesztője és Harmath Károly ferences, az újvidéki Agapé Kiadó alapítója vett részt.
A szentatya a kongresszus zárónapján találkozott a részt vevő újságírókkal, és beszédet intézett hozzájuk. Szólt egyrészt az írott sajtónak a mai globalizált és „antennákkal teli” világban betöltött szerepéről, másrészt pedig „katolikus” jellegéről, ami azt jelenti, hogy mindig az igazság útján halad. Az igazság buzgó szívvel és értelemmel, továbbá hozzáértő módon való keresése a katolikus újságíró állandó feladata – magyarázta. Sajnos a mai virtuális világban fennáll annak a veszélye, hogy az ember egyre messzebb kerül a valóságtól, ami az igazság kutatását is kivételesen nehézzé teszi.
Harmincéves a Magyarok Nagyasszonya-kápolna
„A Magyarok Nagyasszonya oltalmában még soha nem csalódtak gyermekei” – mondta II. János Pál pápa 1980. október 8-án, amikor a Szent Péter-bazilika altemplomában kialakított Magyarok Nagyasszonya-kápolnát (képünkön) felszentelte. Október 12-én, a harmincéves évforduló alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás szentmisét mutatott be a kápolnában a Rómában élő magyarokkal. (MK)
Ismét ülésezett a szentszéki-magyar vegyes bizottság
A szentszéki-magyar vegyes bizottság október 5-én – két és fél év után – ismét összeült a parlament épületében. Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius örömét fejezte ki, hogy végre folytatódhat a testület munkája, amely 2008 óta „különböző politikai okok miatt” szünetelt. (Megalakítását 2004-ben az apostoli nuncius kezdeményezte.)
Az ülést Erdő Péter bíboros, prímás „bátorító kezdetnek” nevezte. Megállapodtak abban, hogy október 31-ig különböző munkacsoportok kidolgozzák a javaslatokat, amelyek alapján a bizottság „konkrét, szövegszerű eredményre” juthat.
XVI. Benedek pápa október 10-én szentmisével nyitotta meg a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódust, amelynek mottója: A katolikus egyház a Közel-Keleten: szeretetközösség és tanúságtétel – „A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke”. A szentatyával a szinódusi atyák túlnyomó többsége és hatvankilenc pap is együtt misézett. A koncelebrálók között volt Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke.
Homíliájában a pápa Közel-Keletet Isten népe értékes és szeretett részének nevezte. A szinódusi atyák feladata az – mondta –, hogy megvitassák a sokat szenvedett föld híveinek, lakosságának jelenét és jövőjét.
Frank Miklós halálára
A hazai katolikus közvélemény szélesebb körben 1983-ban ismerte meg, mint a Szabad Európa Rádió magyar műsorának Miklós atyáját. Vasárnapi katolikus műsorai sok hallgató számára segítették a keresztény világ eseményeiben való tájékozódást, és kiegyensúlyozott lelki eligazításként is nagyszerűek voltak tíz éven át, a rádió 1993. október 31-i megszűnéséig. A rádiós újságírás és lelkipásztorkodás világába éppoly tehetséggel, rugalmassággal kapcsolódott be, mint gazdag papi életének számtalan más feladatába.
Szeptember 28-án, nyolcvanhat éves korában, Münchenben véget ért életútja budapesti orvos családban indult 1924. május 23-án. A piaristáknál érettségizett. A nagyváradi egyházmegye papnövendékeként Scheffler János, a későbbi vértanú püspök 1946-ban Rómába, majd Innsbruckba küldte, ahol 1950-ben szentelték pappá. Karl Rahner irányításával írt doktori disszertációját 1961-ben védte meg. Rómában egyházjogi tanulmányokat is folytatott.
Egyházi vezetők a társadalmi és kulturális válságról
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) plenáris ülése szeptember 30. és október 3. között zajott Zágrábban. Az ülés fő témája a család európai helyzete volt. A konferencia résztvevőit fogadta Ivo Josipovic horvát köztársasági elnök. A tanácskozás Erdő Péter bíboros bevezetőjével kezdődött. A CCEE elnöke beszédében a család, az emberi élet elfogadása és a nevelés szoros kapcsolatát emelte ki. A résztvevők értékelték azt a felmérést, amelyet a tanács végeztetett Európa országaiban.
Ilyen felméréssel még az EU sem rendelkezik – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros –, hiszen mi számos szempontból vizsgáltuk a nem EU-országokat is. Így a természetes szaporodás, a ki- és a bevándorlás arányát, valamint jogszabályokat hasonlítottunk össze. Ennek alapján tudományos összefoglaló készült, amelyből kiderült, hogy a bevándorláshoz képest mennyire alacsony Európában a természetes szaporodás aránya.