Német katolikus újságírók látogatása
Háromnapos szakmai útra érkezett hazánkba a németországi katolikus sajtó tizennégy munkatársa. Erdő Péter bíboros szeptember 27-én, a budapesti prímási palotában fogadta a fiatal médiaszakembereket.
Az újságírók képzésével foglalkozó müncheni médiaintézet munkatársai és a német katolikus újságíró-iskolában végzett fiatal médiaapostolok háromnapos budapesti tartózkodásuk során a magyar egyház helyzetéről és társadalmi szerepéről tájékozódtak. Látogatást tettek több katolikus szerkesztőségben, és információkat gyűjtöttek a politika, a gazdaság és a média viszonyának alakulásáról.
Egy kincses város hétköznapjai
Újabb „szakrális séta” Esztergomban
Az előző számunkban közölt esztergomi körkép folytatásaként most egyszerre tekintünk kissé messzebbről és gyakorlatiasabb szempontból az egykori főváros műemlékeire, egyházi épületeire. Kalauzunkul Meggyes Tamás polgármester szegődik, hogy a város történelméről, szellemiségéről és értékei megóvásának- gondozásának mindennapjairól egyaránt szót ejtsen.
Esztergomnak szinte a levegőjében van a történelem, a dicső múlt, az egykori fővárosi státus emléke. Az esztergomiak büszkék műemlékeikre, a rengeteg szakrális kincsre, amelyek körülveszik őket, az önkormányzat pedig a katolikus egyházzal együttműködve mindent megtesz, hogy a gyönyörű örökséggel jó gazda módjára bánjon. A múltnak azonban nemcsak dicső fejezetei voltak. Az ötvenes évektől a fekete klerikális reakció székhelyeként kezelték a várost, az épületekkel nem törődtek, és a polgári gondolkodást, mentalitást is igyekeztek kiirtani: annak idején például a dorogi pártbizottság döntött arról, hogy ki költözhetett a vasútállomás melletti lakótelepre, vagyis betelepítéssel próbálták gyengíteni a polgárságot, a polgári mentalitást.
Vatikán
A pénzmosás hamis vádja
A Vatikán szeptember 22-én visszautasította az olasz hatóság részéről felmerült pénzmosási gyanút, és teljes bizalmáról biztosította a vatikáni bank elnökét és főtitkárát. A bankra vonatkozó minden információ hozzáférhető a Banco de Italiában. A vád egy hibás pénzátutaláson alapult. A vatikáni bank együttműködik az OCDE nemzetközi szervezettel, ami garanciát jelent. (Zenit)
A jóság emberi mértéket meghaladó ereje
Az angyalföldi Szent Mihály-templom ünnepén
Míg napjainkban a különböző űrkutatási programok, regények, filmek révén a távoli bolygók megismerésének, a földön kívüli élet felkutatásának témája egyre több embert von bűvkörébe, még mi, katolikus keresztények is hajlamosak vagyunk megfeledkezni az angyalokról.
Roska Tamás vatikáni kitüntetése
XVI. Benedek pápa szeptember 24-én a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Roska Tamás akadémikusnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar alapítójának hetvenedik születésnapja alkalmából. A kitüntetést Juliusz Janusz apostoli nuncius adta át.
A Vatikán legmagasabb, nem egyházi személyeknek adható kitüntetését 2004-ben Orbán Viktor vehette át.
Vargas Llosa Nobel-díja
A spanyol nyelvű világ jelentős irodalmi díjai (így a Cervantes-díj) után a világ legrangosabb kitüntetésében, Nobel-díjban részesült az idén hetvennégy éves, perui Mario Vargas Llosa. Perui, mert Arequipában született, és Limában, a főváros előkelő Miraflores negyedében nevelkedett. De világpolgár is, mint annyi latin-amerikai értelmiségi és tollforgató – mert a perui „népies” és „urbánus” írók közt zajló fájdalmas viták után ő is külföldre, Európába költözött. Nem menekülni akart a hazai valóság elől; csak távolról, valóságosabb arányaiban kívánta szemügyre venni hazáját, annak indián őskultúrákat hordozó, hegyvidéki nyomorúságát és nagyvárosi flancát. Ma is főleg Londonban, Madridban, Párizsban él, 1996 és 1999 között a Nemzetközi PEN Club elnöke is volt.
Az argentin Cortázar, a kolumbiai García Márquez és a mexikói Carlos Fuentes mellett annak a négyes fogat sikerírócsoportnak, a „latin-amerikai boomnak” a legfiatalabb tagja, amely az elmúlt század ötvenes és hatvanas éveinek fordulóján, a francia „új regény” kifulladása után robbant be a világirodalmi köztudatba – és az „unalom”, a „lakatlan sziget” emberietlen irodalma után újra fölfedezte az elbeszélés, a történetmondás örömét, fölfedezte az embert.