Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka meghívására október 18-tól 22-ig a görögországi Rodoszon zajlott a második katolikus-ortodox fórum, amelynek címe Egyház és állam közötti kapcsolatok volt. A kapcsolatok teológiai és történeti vonatkozásait vizsgálták. A fórumon részt vett Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnöke is, aki október 19-én francia nyelvű köszöntő beszédet és bevezető előadást tartott. Előadásában a bibliai és az ókeresztény alapokból indult ki. Az Újszövetség egyértelműen tanúsítja: a keresztény közösség öntudata a Krisztus megváltó áldozatában megújult szövetség népének – az új, az igaz, a teljesebb értelemben vett Izraelnek – a tudata volt.

A pápa buzdítása a szeminaristákhoz

XVI. Benedek pápa október 18-án személyes hangú levelet intézett a szeminaristákhoz az idén befejeződött papság éve alkalmából. A szentatya visszaemlékezik rá, hogy 1944-ben, amikor behívták katonai szolgálatra, elmondta: pap akar lenni. A hatóságok azt válaszolták: az új, náci Németországban nincs szükség papokra. Ő azonban tudta, hogy a náci őrület által okozott óriási pusztulást követően még sokkal nagyobb szüksége lesz az országnak papokra, mint valaha. Ma is sokan gondolják, hogy a katolikus papi hivatás már a múlté, nincs jövője. Ezzel szemben az embereknek mindig szükségük lesz Istenre, a technika által uralt, globalizált világban is. Arra az Istenre, aki Jézus Krisztusban nyilatkoztatta ki magát, és aki mindnyájunkat az egyetemes egyházban gyűjt egybe. Ahol az emberek elvesztették az Isten iránti érzéket, ott kiüresedik az élet. Ezért sokan a mámorban, az erőszakban keresnek menedéket.

Bogdánffy Szilárd boldoggá avatásáról

XVI. Benedek pápa tavaly októberben hagyta jóvá a vértanúságot elismerő dokumentumot, amelyet március 27-én hoztak nyilvánosságra. Ennek eredményeként október 30-án, Nagyváradon boldoggá avatják Bogdánffy Szilárdot, a Szatmári-nagyváradi egyházmegye titokban szentelt püspökét, aki a romániai kommunista diktatúra áldozataként 1953-ban, a nagyenyedi börtönben hunyt el. (Az oltárra emeléséhez szükséges szentszéki eljárást 1993-ban Tempfli József akkori váradi megyés püspök kezdeményezte.) Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatja be; a szertartáson jelen lesz az egyházfőt képviselő Angelo Amato érsek, a Vatikán szenttéavatási kongregációjának prefektusa is. Fodor József általános helynököt – a leendő boldogról szóló, A jóság elitje a XX. században című, 2004-ben megjelent könyv szerzőjét – személyes „Bogdánffy-képéről” és a nagyváradi előkészületekről kérdeztük.

„Csodálatos egyénisége egy olyan időnek, amelyet alig ismerhettünk meg. Sokáig beszélni sem volt szabad róla. Amikor 1953-ban meghalt, még gyermek voltam. Elöljáróimtól hallottam róla, akiknek osztálytársa volt a nagyváradi szemináriumban. Amit vele kapcsolatban kiemelnék, egy szóban összefoglalható: hűség. Hűség Istenhez, az egyházhoz, a hivatásához. Emiatt szenvedett, emiatt lett vértanú. Hiába kényszerítették, a kínzások ellenére sem írta alá a nyilatkozatot, amelynek az volt a célja, hogy egy Rómától elszakadt katolikus egyházat hozzanak létre Romániában, ahhoz hasonlót, amilyen ma Kínában működik. Egyik volt tanítványa, későbbi rabtársa, Drozdovszky Géza elmondta (a jegyzőkönyvi vallomásokban is szerepel), hogy Bogdánffyt a máramarosszigeti börtönben kezét-lábát hátrakötve, csigára húzva vallatták. Ütlegelték, és gúnyolódva kérdezgették, akarja-e még a kapcsolatot Rómával. Ő fájdalomtól elhaló hangon mindig igennel felelt. E hűségben örök példakép marad számunkra…”

Személyi változásokról

A szentatya október 7-én, életkorára való tekintettel elfogadta Paul Josef Cordes bíboros, a Cor Unum pápai tanács elnökének lemondását, és Robert Sarah érseket, a Népek Evangelizálása kongregáció eddigi titkárát nevezte ki a Cor Unum tanács elnökéül. Elfogadta továbbá Claudio Hummes bíboros, a papi kongregáció prefektusának életkorára való tekintettel beadott lemondását, és utódául Mauro Piacenza érseket, a dikasztérium eddigi titkárát nevezte ki.

A pápa a katolikus újságírókhoz

Október 4-től 7-ig nyolcvanöt ország mintegy kétszáz újságírója vett részt a közösségi tájékoztatás pápai tanácsa által ötödik alkalommal megrendezett kongresszuson, amelynek elsődleges célja a katolikus sajtó jelenlegi és jövőbeli szerepének vizsgálata. Különleges figyelmet szentelnek az internet, továbbá a kommunikáció új eszközeinek felhasználására az egyházi struktúrákban. Magyar részről Neumayer Katalin, a Magyar Kurír főszerkesztője és Harmath Károly ferences, az újvidéki Agapé Kiadó alapítója vett részt.

A szentatya a kongresszus zárónapján találkozott a részt vevő újságírókkal, és beszédet intézett hozzájuk. Szólt egyrészt az írott sajtónak a mai globalizált és „antennákkal teli” világban betöltött szerepéről, másrészt pedig „katolikus” jellegéről, ami azt jelenti, hogy mindig az igazság útján halad. Az igazság buzgó szívvel és értelemmel, továbbá hozzáértő módon való keresése a katolikus újságíró állandó feladata – magyarázta. Sajnos a mai virtuális világban fennáll annak a veszélye, hogy az ember egyre messzebb kerül a valóságtól, ami az igazság kutatását is kivételesen nehézzé teszi.

Harmincéves a Magyarok Nagyasszonya-kápolna

„A Magyarok Nagyasszonya oltalmában még soha nem csalódtak gyermekei” – mondta II. János Pál pápa 1980. október 8-án, amikor a Szent Péter-bazilika altemplomában kialakított Magyarok Nagyasszonya-kápolnát (képünkön) felszentelte. Október 12-én, a harmincéves évforduló alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás szentmisét mutatott be a kápolnában a Rómában élő magyarokkal. (MK)