Katolikus-ortodox találkozó Rodoszon

Maga Szent Péter is azt mondja: választott nép, királyi papság, szent nemzet vagytok. Ezzel a szemlélettel találkozunk az Újszövetség könyveiben mindenütt. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam nélküli, szuverén vallási közösségként létező Izrael, illetve ennek az eszméje hatására a keresztények meg voltak győződve arról, hogy hitelveik dolgában az állam nem parancsol nekik, abban szuverének. Krisztus törvényeit követik, egyébként elismerik és tiszteletben tartják az államok illetékességét az e világi élet dolgaiban. Ez tehát nem is annyira az ókor végére kialakult álláspont, hanem kezdettől fogva ott rejlik a keresztény meggyőződés mélyén. Az egyházatyák korában azután az egyház külön is megfogalmazta ez irányú meggyőződését. A bizánci korban – és ebben a kérdésben Kelet és Nyugat között megfigyelhető egy érdekes hasonlóság – vagy a középkorban Nyugat-Európában, a császár és az egyház küzdelmében nem csupán állam és egyház viszonyát kell látni, hanem az egységesen szemlélt keresztény közösség, a respublica christiana két különböző szerve – az egyházi és állami – közötti munkamegosztás kialakulását.

Az első katolikus-ortodox fórumot 2008-ban rendezték meg az olaszországi Trentóban, a család témájáról. Idén tizenhét képviselő vett részt a tanácskozáson a CCEE részéről (képünkön középen Erdő Péter bíboros), és szintén tizenhét képviselő az európai ortodox egyházak részéről. Megbeszélést folytattak arról, milyen kapcsolatokat ápolnak egyházaik az európai államokkal.

 

                                                                                 Fotó: CCEE

Az utóbbi két évben az ortodox egyházak és a római katolikus egyház együttműködése szorosabbá vált, ezt tanúsítja az a tény is, hogy az ortodox egyházak vezetői milyen szívesen fogadták a fórum megrendezésének kezdeményezését. A fórum természetesen nem helyettesíti a katolikus és az ortodox egyház közötti teológiai párbeszéd céljából létrehozott nemzetközi vegyes bizottságot, amely 1980 óta létezik. A rodoszi találkozó lehetővé teszi egyház és állam között a különböző országokban kialakult kapcsolatok összehasonlítását és annak vizsgálatát, milyen megoldásokat alkalmaznak az egyes államok az egyház jogállásának megállapítására. Tanulmányozzák azt is, hogyan szabályozzák az egyház-állam kapcsolatokat, a pasztorációs, szociális és oktató tevékenységet a különböző országokban. A legfontosabb vizsgált tényezők: az egyház és az állam közötti kapcsolat teológiai és történeti szempontból; az, hogy miként élik meg az egyházak az egyházállam kapcsolatot; kánonjog és erkölcs; a közjó és a diakónia (az egyház a társadalom szolgálatában). A párbeszéd célját a két évvel ezelőtti fórum záródokumentumában már megfogalmazták: „Nem teológiai kérdésekről szól a vita, ez más szinteken zajlik. A mi feladatunk leginkább az, hogy az emberiség jelene és jövője szempontjából kulcsfontosságú antropológiai kérdésekre koncentráljunk. A fórum célja az, hogy segítsen kidolgozni a közös álláspontokat társadalmi és erkölcsi kérdésekben. A közös munka által segítjük egymást annak tudatosításában, milyen közel állnak egymáshoz erkölcsi és társadalmi tanításaink. Ugyanakkor megismertetjük céljainkat a világgal is”.