Hírek
Püspökkari ülés
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia november 30. és december 2. között tartotta téli ülését.
Püspökkari ülés
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia november 30. és december 2. között tartotta téli ülését.
A Pápai Magyar Intézet hetvenéves
A Pápai Magyar Intézet (PMI) elődje, a Papi Osztály magyar papok római továbbképzésére jött létre. A harmincas évek végére önálló lett, így 1940. július 16-án, Serédi Jusztinián bíboros közbenjárására elnyerte a pápai címet. 1945-ig hatvanegy növendéke volt. A háború után 1948-ban érkezhettek utoljára növendékek Magyarországról. A kommunista rendszer hazai hatalomra jutását követően külföldön tanuló, a határzár után Nyugaton maradt magyar papok tanulhattak falai közt. 1945 és 1964 között negyvenhárom növendék képezte magát az intézetben, és itt volt a római magyar lelkészség irodája is.
Erdő Péter bíboros, prímás a konzisztóriumról
XVI. Benedek pápasága óta a november 20-ára összehívott konzisztórium a harmadik. A szentatya a konzisztóriumon huszonnégy új bíborost kreált, ezzel a Bíborosi Kollégium tagjainak száma kétszázháromra emelkedett, amelyből százhuszonegy pápaválasztó és nyolcvankettő nem választó bíboros. A szentatya az előző napon részt vett a Bíborosi Kollégium számára szervezett elmélkedési és imanapon. Hazánkat Erdő Péter és Paskai László bíboros képviselte a konzisztórium ülésén.
Erdő Péter bíboros elmondta: a konzisztórium, a bíborosok tanácsa nem döntéshozó testület, hanem azon intézményes formák egyike, amelyekben a bíborosok testülete a római pápát az egész egyház kormányzásában támogatja. A generális konzisztórium feladata az új pápa megválasztása.
Ha jelképekről beszélünk vagy írunk, egy-egy eszméről elmélkedünk. Az embert vizsgáljuk s a láthatatlan valóságot láthatóvá tévő formákat. Valójában a teológiai szépség fontos kifejezőeszközét leljük meg, amely a Teremtő ajándéka. Méltán állapítja meg Dávid Katalin művészettörténész, hogy az a történelmi folyamat, amelyben elvesznek a jelképek, botrányokhoz vezet; a XX. század ezt világosan megmutatja. „A szakralitás az ember eredendő összetevőjének a része – írja –, csonka életet él, ha nem töltheti fel vele szellemi, lelki, testi életét, vagyis ha emberi méltóságát nem táplálja a szakralitás,” amelynek elemi része a szimbólum. „Az üdvtörténetnek nincs olyan mozzanata, amelynek jelentését ne közvetítené valamelyik jelkép.” Szentek életét olvasva sem szabad erről megfeledkezni. Tudni kell, hogy valamennyi jelképnek messzi múltba nyúló története van, útjelzők a lélek világához. „Ősi létezők, mint a gondolkodás, érzés, vagy bármi, ami emberségünk kritériuma.” Példa erre a messzi múltból Szent Borbála is – jelképeivel, legendáival. Ez utóbbiakról Erdő Péter bíboros mondta: „Nem riportok vagy helyszíni közvetítések, hanem inkább drámai helyzet emlékei. Olyan helyzetekéi, amelyekben a keresztény hit üzenetét ismeri fel élete számára.”
Megáldották az ORFI kápolnáját
Közösségi központot hozott létre az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézet, közismert nevén az ORFI. Mint Poór Gyula professzor, a kórház vezetője elmondta, évente 9-10 ezer fekvőbeteget és 65-70 ezer járóbeteget gyógyítanak. Nem titkolt szándékuk, hogy a tervbe vett magyarországi – budai – gyógynegyed zászlóshajója legyenek. A kötelező szakmai hozzáértésen túl adni szeretnének „egy-egy cseppet” szakralitásból, szépségből és tudásból – fogalmazott a professzor. Ezt szolgálja a november 9-én átadott központ: a Szent Lukács Kórházkápolna, a klubgaléria és a konferenciaterem. Az ünnepségen megjelent Latorczai János, az országgyűlés alelnöke, Réthelyi Miklós miniszter és az orvostársadalom számos kiemelkedő személyisége.
Egy kórházi kápolna szavakban nem kifejezhető értéket képvisel a beteg, a hozzátartozó és a kórházi személyzet számára – fogalmazott Janig Péter kórházlelkész a megnyitón. „A lélek és a szív ismeri az értékét. Egy betegség során feltörnek olyan kérdések, érzések és fájdalmak, amelyeket csak Istennel lehet megbeszélni. Nem mindegy, hogy ilyen helyzetben el lehet-e vonulni egy csöndes helyre a kórházban és imádkozni.”
XVI. Benedek a Kultúra Pápai Tanácsához
A tanács november 10-13-i plenáris ülése pápai fogadással ért véget. A Kommunikáció kultúrája és új nyelvezetek címmel megtartott összejövetel alkalmat adott az egyház küldetését jelentősen érintő téma további elmélyítésére. „Az egyház keresse az új nyelvi kifejezésmódok adta lehetőségeket a hit átadása érdekében”– mondta a pápa.
Új nyelvezetekkel és közlési formákkal jellemezhető kulturális átalakulási folyamatnak vagyunk szemtanúi. Ebben a kontextusban természetesen az evangéliumi üzenet átadása is nehéz feladat. Manapság a fiatalok nem kis hányada olyan közlési formákat alakít ki, amelyek nem segítik a fejlődésben, hanem sokkal inkább a magány és az elhagyatottság érzését növelik számukra. E jelenségek a nevelés-oktatás sürgető szükségleteire hívják fel a figyelmet, amelyekre kreatív módon kell választ adni, nagy hangsúlyt fektetve az ember természetének megfelelő kommunikáció támogatására, oly módon, hogy az serkentse a kritikai érzéket és az ítélőképességet. „Meg kell őrizni az írott szó és a logikus gondolkodás kultúráját, miközben fel kell használni az új technológiák lehetőségeit” – mondta Erdő Péter bíboros az ülésről szólva a Vatikáni Rádióban.