Jót tett, tehát vádolták

Kovács Kristóf

Körösztös Krizosztom mellett az újvidéki rendház másik vértanúja Kovács Kristóf atya (1914-1944) volt, aki 1944-ben arra kérte provinciálisát, helyezze Újvidékre, mert vértanú akar lenni Krisztusért. Őt is 1944. október 26-án tartóztatták le. A tanúk elmondása szerint Kristóf atya, amikorcsak tehette, beszélgetett a rabokkal, mindenki becsülte emberségéért. November 1-jén rendtársával, Kamarás Mihállyal és más rabokkal Pétervárad felé hajtották őket. Napközben meneteltek, éjszaka pedig gyóntattak, mert a hívek a halálveszélyt érezve, sokszor hosszú évtizedek után rendezni akarták életüket. November 2-án folytatniuk kellett a menetelést. A papokat különös kegyetlenséggel bántalmazták. Lelkipásztori jelenlétüket a fasiszták szolgálatának minősítették. Kristóf és Mihály atyát fegyvert hordozva kényszerítették futásra, közben Kristófot vasvesszővel, puskával ütötték. Homloka fölrepedt az ütésektől, a veréstől a végén már lépni sem tudott. Társai fölsegítették, de elájult. Utolsó szavai ezek voltak: „Sic debuit esse!” („Így kell lennie!”) A katonák teherautóra dobták, és Indija község határában lelőtték.

Az Assisi imatalálkozó rendje

A Vatikánban és Assisiben a közelmúltban ismertették az őszi vallásközi imatalálkozó programját. II. János Pál pápa huszonöt évvel ezelőtt, 1986. október 27-ére hívta egybe először a keresztény egyházak és más vallások képviselőit Assisibe. XVI. Benedek olyan személyiségeket is meghív a találkozóra, akik egyetlen vallásnak sem követői, de osztoznak az igazságosság és a béke iránti közös felelősségben. A találkozó mottója: Az igazság zarándokai a béke zarándokai. A résztvevők a szentatyával együtt, vonaton utaznak Rómából Assisibe október 27-én délelőtt. Megérkeztükkor a Santa Maria degli Angeli-bazilikában felidézik az 1986-tól 2002-ig rendezett találkozók eseményeit, elmélkedést hallgatnak az idei témáról, majd közös ebéd után csendes, személyes elmélkedés, ima következik. Délután a résztvevők „zarándokutat” tesznek a Szent Ferenc-bazilikába. Az altemplomban lesz a búcsútalálkozó, amelynek során ünnepélyesen megújítják a béke iránti közös elkötelezettségüket. Előzőleg XVI. Benedek október 26-án este a Szent Péter-bazilikában a római hívekkel imaórát tart a békéért. (VR, KAP)

Újabb segély Japánnak

Az Európai Unió bizottsága újabb tízmillió eurót utalt át humanitárius segélyként Japánnak. Az összeget a Nemzetközi Vöröskereszt osztja el a japán szervezeten keresztül. Ivate, Mijagi és Fukusima tartomány nyolcezer családját segítik. (KNA)

A május elsején a boldogok sorába lépő II. János Pál pápa negyedszázada hirdette meg a világ vallási vezetőinek első assisi imatalálkozóját a békéért, a kiengesztelődésért. Az évforduló alkalmából XVI. Benedek pápa ismét Szent Ferenc szülővárosába hívja október 27-ére a világvallások képviselőit.

II. János Pál boldoggá avatása és az assisi találkozó évfordulójának közeledtével a magyar ferencesek honlapjukon – ferencesek.hu – emlékkönyvet nyitnak a húsvétot megelőző nagyhéten. Személyes, ugyanakkor közérdeklődésre számot tartó vallomásokat, a pápával kapcsolatos emlékek felidézését várják mindazoktól, akik úgy érzik, életüket gazdagította, tartalmasabbá, szebbé tette a lengyel pápa.

A 15-20 sornál nem hosszabb közléseket a kommunikacio@ferencesek.hu e-mail címre kérik. Az értékes tanúságtételeket szerkesztett formában elhelyezik honlapjukon.

A COMECE plenáris ülésének zárónyilatkozata

A COMECE (az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa) püspökei a Közel-Kelet konfliktusai és a diplomáciai zsákutcák évtizedei után a remény félreérthetetlen jelét látják az „arab tavasz” eseményeiben. „A Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában és több más arab országban lezajlott népi felkeléseket úgy értelmezhetjük, mint sok millió ember törvényes igényét a szabadságra és az emberi méltóságra” – ez volt a legfőbb üzenete a COMECE április 6. és 8. között Brüsszelben megtartott plenáris ülésének, amely vezető témájaként Észak-Afrika és a Közel-Kelet keresztény egyházaival foglalkozott.

A COMECE arra bátorítja az érintett országok polgárait, hogy folytassák az alapvető jogok és a demokrácia érdekében végzett fáradozásaikat. Különösen a fiatal nemzedék iránti elismerésüket fejezik ki, amelynek tagjai meghatározó szerepet játszottak ezekben az országokban a felkelések elindításával és szervezésével, és ezt bátran, békésen, ökumenikus szellemben vitték véghez.

Nem műemléki és idegenforgalmi változásokra gondolok, bár nyilván ilyeneket is találhat a zarándok Assisiben, különösen az 1997-es földrengés óta. Más tanulságokra szeretnék rámutatni.

Assisi, a béke városának gazdag története huszonöt évvel ezelőtt újabb színnel gazdagodott, amikor II. János Pál pápa 1986. október 27-re oda hívta össze a különböző vallások képviselőit a békéért való imádságra. Idén pedig, a negyed százados évfordulón XVI. Benedek pápa ismét Szent Ferenc városába hív össze hasonló találkozót. Mintha semmi sem változott volna: amit akkor „Assisi szellemének” neveztünk, a vallásoknak a világ békességéért való felelősségvállalása, imádsága ma is szükséges, és a jelek szerint ma is él. Nyilvánvaló azonban, hogy nem minden változatlan.