Aki helyben maradt – Körösztös Krizosztom

A magyarországi ferences rend megindította annak a hét szerzetesnek a boldoggáavatási eljárását, akik a második világháború végén, illetve a kiépülő hazai kommunista diktatúra első éveiben szenvedtek mártírhalált. A sorban nyolcadik társuk – Somogyvári Hetény – ugyancsak mártíromságot szenvedett, őt azonban nem vették fel a kanonizálásra jelöltek névsorába. Sorozatunkban majd ennek részleteire is kitérünk. A ferencesek az 1940-es években két rendtartományra oszlottak: a kapisztránus, illetve a mariánus provinciára. A vértanúk többsége a kapisztránusok közül került ki. Körösztös Krizosztom neve alig ismert szélesebb körben, annak ellenére, hogy ma már színpadi mű is emléket állít életpéldájának. A boldoggáavatási eljárás során Kálmán Peregrin ferences szerzetes dolgozta fel a mártírok sorsát.

Líbia: szükséges a párbeszéd

XVI. Benedek pápa március 27-i felhívását tájékoztatásképpen továbbították a líbiai külügyminisztériumba – nyilatkozta Tripoli apostoli helynöke, Giovanni Martinelli püspök. A pápa szavai a megbékélésről és a párbeszédről mindannyiunkat vigasztalnak. Március 26-án a líbiai fővárosban nagy megmozdulásra került sor az ország egységének megtartása érdekében – folytatta. Nem vett részt ezen, mert, amint már korábban is leszögezte, csak olyan demonstráción akar jelen lenni, amelyet a béke érdekében tartanak. Kezdetben a líbiai hivatalos vezetés kívánatosnak tartotta a katolikus püspök jelenlétét, ám végül eltekintettek ettől. Az említett tüntetésen részt vettek a líbiai törzsek vezetői, értelmiségiek és más neves személyiségek. A főpásztor véleménye szerint egyetlen fél sem szeretné az ország felosztását. „Ennek megvalósítása érdekében azonban elengedhetetlen a párbeszéd, másként a válságból nincs kiút” – hangsúlyozta. Úgy látja, nem könnyű a helyzet a mindennapi élet szempontjából sem. Egyre nehezebb megtölteni az autót üzemanyaggal, órákig tartó sorok kígyóznak a benzinkutak előtt, és fogyóban van az élelem is. A terület ötmilliónyi lakosából százezer, azaz a népesség két százaléka katolikus. Március 31-i vatikáni adatok szerint legalább negyven polgári áldozata van eddig a líbiai bombázásoknak. „Az úgynevezett humanitárius támadások polgári személyek tucatjait ölték meg Tripoli különböző negyedeiben” – nyilatkozta Tripoli apostoli vikáriusa, Giovanni Innocenzo Martinelli március 31-én a Fides hírügynökségnek. „Több megbízható szemtanú beszámolóját ismerem.” A NATO szóvivője szerint mindent megtesznek, hogy tisztázzák, mi történt. (VR/Die Presse)

 A nagy boldoggá avatás rendje

Rómában március 29-én ismertették a II. János Pál (képünkön) boldoggá avatásával kapcsolatos technikai és szervezési kérdéseket. Róma jelenleg 300 ezer zarándokot vár, de készen áll arra, hogy nagyobb számban is befogadjon híveket a május elsején esedékes szertartásra. A Szent Péter tér környékén lázasan folynak a munkák a befogadó struktúrák fejlesztésére, míg a fiataloknak az Örök Város környékén, Civitavecchia és Fiumicino területén jelöl ki szálláshelyeket Lazio tartomány vezetősége. Több mint 2500 önkéntes vesz részt a zarándokok útbaigazításában a kérdéses napokon.

Újabb drámai pillanatok elé tekint az afrikai ország. Úgy tűnik, hogy végső pontjához érkezett a megválasztott elnök, Alassane Ouattara és a leköszönő Laurent Gbagbo közötti konfliktus. Köztudott, hogy a korábbi államfő visszautasítja a hatalom átadását utódának. Ouattara csapatai a főváros után Abidjan, az ország gazdasági központja, a korábbi államfő álláshelye fölött is átvették az ellenőrzést. Az új elnök katonái az állami televíziót is elfoglalták. Attól lehet tartani, hogy a válság csak vérfürdő árán oldódik meg.

Magyar Örökség-díjban részesült Szabó Ferenc jezsuita

Teológiai és irodalmi munkásságáért Magyar Örökség-díjban részesült Szabó Ferenc jezsuita szerzetes. Az ünnepélyes díjkiosztásra a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került sor, március 26-án. Jelen volt Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony, valamint Juhász Judit, a Magyar Katolikus Rádió volt vezérigazgató-helyettese. Az ünnepséget Hámori József professzor, a bírálóbizottság elnöke nyitotta meg. A Magyar Örökség-díjat Dávid Katalin művészettörténész, a bizottság tagja nyújtotta át Szabó Ferencnek. Az elismerés indoklásában szerepel, hogy a díjazott munkásságával hozzájárult a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumának létrehozásához.

Magyar Kurír