Közel-Kelet

 

 Volt pap képviseli Kadhafit az ENSZ-ben

Mivel az eddigi líbiai ENSZ-képviselők nem kapnak USA-vízumot (beutazási engedélyt), a nicaraguai kormányzat sietett segítségükre. Ajánlatukra Kadhafi Miguel D’Escoto Brockmann volt nicaraguai diplomatát bízta meg kormánya ENSZ-képviseletével. A hetvennyolc éves D’Escoto felfüggesztett katolikus pap, a nicaraguai marxista Ortega-kormány egykori külügyminisztere volt. (KNA)

Tripoliban egyre fogy az élelmiszer

Az olasz Caritas továbbra is támogatja az észak-afrikai háború és következményei által sújtott lakosságot. A legnagyobb gondot Líbia okozza: Tripoliban egyre fogy az élelmiszer– és benzintartalék. A helyi egyház azonban tovább folytatja munkáját, főleg a szerzetesnőknek köszönhetően, akik a nehézségek ellenére Bengáziban is jelen vannak. (VR)

Tuniszi érsek reménye

Maroun Lahham tuniszi katolikus érsek (jordániai születésű palesztin) (képünkön) reméli, hogy országa lesz az első észak-afrikai arab ország, ahol demokratikus politikai rendszer valósulhat meg a júliusi választások után. A tunisziak nem fanatikus, hanem mérsékelt gondolkodású muzulmánok. A forradalomig hatalmas korrupció uralkodott az országban. Egy példa: az elmenekült Beni Ali elnök felesége az ország gazdaságának negyven százalékát felügyelte. A gazdaság most romokban hever, főleg az idegenforgalom szünetelése miatt, mely 450 ezer fiatalnak adott munkát. A nyugati világ líbiai beavatkozása a gyarmatosítás emlékét eleveníti fel. Vigyázni kell, hogy a felkelés ne forduljon a nyugatiak ellen. (KNA)

Püspökök a líbiai akció befejezéséért

Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke március 29-én a NATO-bombázás mielőbbi befejezéséért és a diplomáciai megoldásért emelt szót. Stefan Ackermann püspök, a német Iustitia et Pax bizottság elnöke a katonai akció korlátozását és annak megakadályozását szorgalmazta, hogy Líbiában az erőszak kiterjedjen. – A Maghreb-övezet katolikus püspökei nyomatékosan diplomáciai megoldást követelnek. „A háború semmit sem old meg, és – ha egyszer kitört – ellenőrizhetetlen, mint egy nukleáris robbanás” – vélik. – Első áldozatai mindig a szegények és a gyengék. Ráadásul az arab világ „keresztes háborúként” értékeli, ezért elkerülhetetlenül visszahat a keresztény-muzulmán viszonyra. (KAP)

A laicitás az iszlám világban

Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a „pogányok udvara” kezdeményezéssel kapcsolatban arról nyilatkozott, hogy a laicitás kérdése minden bizonnyal az iszlám teokratikus országokban is aktuálissá válik majd a jövőben. A teokratikus országokban ugyanis egyfajta belső, spirituális, vallási és egyben kulturális kiüresedés következik be, amikor a nép meg kíván szabadulni az olyan államformától, amelyben a világi hatalom forrásának az adott kultúra istenét tekintik. A bíboros annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben a nyugati országoknak is lehetőségük lesz a további töprengésre a laicitás témájáról, amely a hívők és a nem hívők közötti párbeszéd egyik alapvető kérdése. (VR)

A Szentszék a london i konferencián

Antonio Mennini érsek, apostoli nuncius megfigyelőként március 29-én jelen volt a Londonban tartott tanácskozáson. Harmincöt ország külügyminiszterei gyűltek össze, hogy megvitassák a Líbia elleni katonai műveletek kérdését. (VR)

Vallásszabadság a diktatúrában

A sokáig békés, de ma már forrongó Szíriában, melynek tizenhétmillió lakosából háromnegyed rész szunnita muzulmán, nem államvallás az iszlám. Az 1963 óta hatalmon lévő arab nacionalista Baath párt diktatórikus gyakorlatot folytat: minden eddigi helyi felkelést brutálisan levert, de viszonylagos vallásszabadságot biztosít. A keresztények a lakosság mintegy tizedét teszik ki. A radikális iszlamisták társadalmi ereje gyenge, és nincs pártjuk sem. Kérdés, hogy Baschar al-Asszad elnök, aki apjától „örökölte” hatalmát, azzal, hogy elbocsátotta kormányát, és más engedményeket tett, meg tudja-e őrizni diktatórikus rendszerét? (KNA)

Halálbűntetés hitoktatásért?

Szaud-Arábiában egy eritreai keresztényt, Mussie Eyobot még február 12-én börtönbe vetettek, mert hitoktatást tartott az eritreai követség munkatársainak. Az ország törvényei szerint halálbüntetés várhat rá. (Zenit)


Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.