A Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program keretében idén tavaszra új kulturális és turisztikai kapocs született az észak-magyarországi régióban a két ország között. A sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvány és a kassai Gótikus Utak Gyöngye Alapítvány pályázati forrásokból arra vállalkozott, hogy egy Szent Erzsébetről elnevezett zarándokúttal köti össze a két várost.

Sárospatak látképe

    Az új, Sárospatak és Kassa közé tervezett zarándokút – igazodva a XXI. századi kulturális, gazdasági és társadalmi környezethez – lelki élményt próbál nyújtani az arra vállalkozóknak, ám a szervezők turisztikai, vidékfejlesztési és kulturális lehetőségeket is szeretnének vele nyújtani. De hogyan lehet pár év alatt létrehozni egy új zarándokutat, amelyről az ember azt gondolná, hogy csak évszázadok alatt alakulhat ki? A szervezők választ adnak a kérdésre. Az észak-magyarországi és a kassai régió tele van egyházi, egyháztörténeti és vallási-kultikus helyszínekkel, hagyományokkal, az útvonal bejárása egyszerre nyújthat vallási, kulturális és turisztikai élményt a zarándokok, utazók számára. Elég, ha csak a sárospataki és kassai Rákóczi-emlékhelyekre, a sárospataki Szent Erzsébet-kultuszra vagy a Zempléni-hegység pálos kolostoraira és falusi templomaira gondolnunk. Ezek önmagukban is megállásra, megpihenésre késztethetik az utazókat és a turistákat.

A zarándokhelyek: hit, kultúra, emberség című budapesti konferencián Kálmán Peregrin ferences szerzetes is az előadók között volt. A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely igazgatója A gyónás tesz zarándokká címmel fejtette ki gondolatait. Lapunk kérésére szívesen összegezte előadása főbb pontjait.

– A keresztény értelemben vett zarándoklat – kezdte mondandóját – valójában útra kelés a bűnökből, az úton haladás pedig őszinte gondolkodás arról, hogy az ember miként kerülhetne közelebb Krisztushoz. Végül a megérkezés kapuja egy keresztény zarándok esetében a gyóntatószék.

A máriapócsi és a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely, a Hajdúdorogi és a Váci egyházmegye, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola A zarándokhely: hit, kultúra, emberség címmel konferenciát szervezett, melyet Budapesten, június 3-án tartottak.

Antonio Maria Vegliò érsek (Fotó: Cser)

Az eseményen előadást tartott Antonio Maria Vegliò érsek, az elvándorlók és úton lévők pápai tanácsának elnöke, röviden bemutatva a pápai tanács tevékenységi területét és módszereit. Mint elmondta, az egyház tevékenysége általában az egyházmegyék, konkrétan a plébániák körében zajlik, ám minden esztendőben milliók hagyják el lakhelyüket – saját elhatározásukból és kényszerűségből egyaránt -, s maradnak gyakran lelkipásztori gondozás nélkül.

Felszabadított IOR-pénzek

A vatikáni bank szeptemberben zárolt huszonhárommillió euróját felszabadította az olasz államügyészség, miután megbizonyosodott arról, hogy a decemberben hozott vatikáni rendelkezések kizárják a pénzmosás lehetőségét. (KAP)

Oszama bin Laden – mint tudjuk – hosszú-hosszú ideje Pakisztánban rejtőzködött. Nyilván nem tehette volna, ha nem kapott volna ehhez hathatós támogatást. Pakisztán – jóllehet az Egyesült Államok szövetségese – nem tekinthető egyértelműen az iszlamista terrorizmussal szemben álló országnak.

XVI. Benedek zágrábi tanítása

 
XVI. Benedek pápa június 4-i zágrábi látogatására az Együtt Krisztusban mottó jegyében, a horvát katolikus családok nemzeti találkozója alkalmából került sor. „A több mint tizenhárom évszázadnyi erős kapcsolat a szentszékkel Horvátországnak az evangélium és az egyház iránti szeretetéről tanúskodik. A horvát nemzet kezdetektől fogva Európa része; olyan erkölcsi és spirituális értékeket közvetít a földrész számára, amelyek évszázadok óta formálták fiainak mindennapi életét és identitását – mondta a szentatya. – Ez a hagyományokban gazdag nemzet segítsen, hogy az Európai Unió képes legyen teljes mértékben értékelni spirituális és kulturális gazdagságát”  – tette hozzá.

A vallásközi párbeszédről Gödöllőn

A magyar uniós elnökség hatodik, befejező hónapjában, június első napjaiban keresztény–zsidó–iszlám nemzetközi konferenciát rendezett Gödöllőn a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az esemény célja a történelmi egyházak közötti párbeszéd és együttműködés erősítése. A tagországokon kívül Horvátország, Szerbia, Bosznia–-Hercegovina, Ukrajna, Oroszország, Izrael, az Egyesült Államok és közel–keleti államok delegációit hívták meg rá. A résztvevők beszámoltak arról, hogy országukban milyen az állam és az egyház viszonya, valamint hogy miként valósul meg a szabad vallásgyakorlás. Napirenden szerepelt az egyes vallások és vallási kisebbségek adott országok beli helyzete is.

Ökumenikus istentisztelet és nemzeti összetartozás>

Idén első alkalommal ünnepeltük a nemzeti összetartozás napját. A június 4-i ünnep keretében az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékparkban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő mondott hálaadó imát. As árospataki református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten Csomós József református püspök, Katona István egri segédpüspök, Damjankovics József görög katolikus főesperes és Asztalos Richárd evangélikus esperes teljesített liturgikus szolgálatot.