Az ENSZ közgyűlése tíz évvel ezelőtt elhatározta, hogy június 20-át a menekültek világnapjává nyilvánítja. A magyar elnökség az évforduló alkalmából konferenciára hívta a menekülteket befogadó országok és az érintett nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselőit, a civil szervezeteket és a menekültkérdés szakértőit.
Valljuk be, manapság háromféle módon „ünnepelünk”. Vannak, akik csupán pihenőnapnak tekintik az ünnepet, és a szórakozás lehetőségének. Ha ezt családi körben teszik, akkor az a modern ünneplés legértékesebb formája. Vannak azután olyanok is szép számmal, akik éppúgy vagy még szorgalmasabban dolgoznak ezeken a napokon, mint hétköznap. Végül vannak, akik irtóznak az ünnepektől, mert olyankor élik át legfájdalmasabban magányukat.
Szentháromság vasárnapján hálaadó szentmisével ért véget a budapesti egyetemi lelkészség idei tanéve. „Amikor most az egyetemi lelkészség hálát ad az elmúlt tanévért, akkor elsősorban azért adunk hálát az Istennek, hogy különféle közösségeinknek a Szentháromság misztériumul tudott szolgálni szeretetben, kiengesztelődésben, türelemben, sok örömben, játékban, hitben, csöndben, éneklésben, zenélésben, kirándulásban, zarándoklatban” - mondta Pákozdi István, a közösség lelkésze a Magyar Szentek templomában tartott Te Deumon a szép számban megjelent egyetemisták, főiskolások és oktatóik előtt.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett család évéhez a siófoki római katolikus plébánia is kapcsolódott. Több hónapon át tartó előkészítő, szervezőmunkával sikerült mintegy száznyolcvan regisztrált résztvevővel egész napos családi juniálist megvalósítaniuk. A siófoki plébániához tartozó balatonszéplaki templom pázsitos, fákkal tarkított udvara adott otthont a programfolyamnak június 18-án.
Erdő Péter bíboros június 26-án, tíz órakor szentmisét mutat be a Szent István-bazilikában, és vezeti az úrnapi körmenetet. Az ünnepet IV. Orbán pápa (1261-1264) rendelte el, amikor 1264 nyarán tudomására jutott, hogy Bolsenában egy pap kezében átváltoztatáskor vérezni kezdett a szentostya. (Hirtelen bekövetkezett halála miatt a végleges rendelkezés csak 1312-ben készült el, A népi jámborság és a liturgia direktóriuma című instrukció ennek ellenére 1264-re teszi az ünnep elrendelésének dátumát.)
A drezdai székesegyház előtti téren mintegy tizenegyezer szorb nemzetiségű katolikus gyűlt össze június 13-án – köztük száz és száz népviseletbe öltözve -, hogy megünnepelje az első szorb, a dachaui koncentrációs táborban megölt vértanú pap, Alois Andritzki (1914-1943) boldoggá avatását.
A Vatikán már több ízben felhívta a közvélemény figyelmét a tengeri kalózkodás tragikus valóságára. A kalózok 2010-ben négyszáznegyvenöt támadást hajtottak végre, ötvenhárom hajót kerítettek birtokukba, és ezeregyszáznyolcvanegy tengerészt raboltak el.
Robert Zollitsch freiburgi érsek, a német püspöki konferencia elnöke június 17-én, a nyugat-bácskai Hódságon részt vett annak az emlékkeresztnek a felállításán, amely az ott 1944-ben meggyilkolt kétszáztizenkét német nemzetiségű polgári személy meggyilkolására emlékeztet. Köztük volt az érsek akkor tizenhat éves bátyja is.
Hódságnak egykor több mint háromezer német lakosa volt, ma már csak harmincnégyen élnek a településen. A magyarok közel ötszázan vannak.
(KNA)