Fedezzük fel a zsolozsmát (13.)

A himnusz eléneklése után a zsoltáros rész, a zsoltározás következik. Az egyes zsoltárokat az úgynevezett zsoltárfeliratok, a zsoltármottó és az antifóna vezeti be. Ezek mibenlétéről a zsolozsmáskönyv idevonatkozó tájékoztatását idézzük: „Az imaórák liturgiájának zsoltáros részében minden zsoltár elé cím került, amely jelzi a zsoltár értelmét és jelentőségét a hívő élete szempontjából. Ezeket a címeket a zsolozsmáskönyv csupán a zsoltározók tájékoztatására hozza. Hogy pedig az új kinyilatkoztatás fénye is segítsen imádkozni, ugyanitt egy újszövetségi vagy egyházatyáktól vett idézet, zsoltármottó is található, amely felhív, hogy krisztológiai értelmezéssel imádkozzunk. (…)

Az idősebb Jakab Szalome meg Zebedeus fia, János evangélista testvére az apostolok köréből. Keresztelő János tanítványa volt mindkettő. Kissé heves vérmérsékletük miatt Boanergésznek, a mennydörgés fiainak nevezi őket Márk evangéliuma. Az Úr csitítgatta őket, ha indulatba jöttek. Jakab jelen volt a titokzatos színeváltozásnál. Látta Jairus lányának feltámasztását, a többiekkel aludt a getszemáni éjszakában. Hogyan végezte pályáját? Heródes Agrippa „karddal lenyakaztatta Jakabot, János testvérét” (ApCsel 12,2), a jeruzsálemi egyház fejét. El Greco olajképén nyújtott arca, hosszan megtáruló jobb keze – párhuzamos síkban – különös „elragadtatást” jelez.

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci rítus a liturgikus év során három alkalommal is megemlékezik az egyetemes zsinatokon részt vevő szent életű atyákról. Teszi ezt annak hangsúlyozására, hogy az igazhitű püspökök zsinata a Szentlélek vezetése mellett az apostoli tanítást fejezi ki és adja át az egyháznak.