A damaszkuszi úton

E régió kivételes hely. A legújabb, Göbekli Tepén (Dél-Törökországban) végzett ásatások szerint itt lelhető fel az emberi kultúra első, kőből épített épülete, egy különös templom. Itt kereshetjük a növénytermesztés és az állattenyésztés gyökereit, errefelé alkották meg az első ábécét – és a sort még hosszan folytathatnánk. A kultúra, az emberi történelem bölcsője ez a vidék. Azonban nem csak a történelemé!

Szíria városai, államai, népei megannyiszor felbukkannak a Szentírásban, sőt egyes hagyományok ebből a régióból eredeztetik azt a családfát, amelyből Ábrahám (és általa a zsidó nép) származik. Az eblai ásatásokon olyan írásos agyagtáblák kerültek elő, amelyeken megannyi, az Ószövetségből ismert név bukkan fel. És az Újszövetség számára is központi „helyszín” Szíria. A szűken vett Szentföld határain kívül először itt indult meg a keresztény közösségek kiépülése a jelentős zsidó diaszpóra alapjain. A nagy keresztényüldöző, Saul a damaszkuszi úton tért meg, és a mai szír fővárosban keresztelkedett meg. Később pedig Antiochiában rendezte be missziós „főhadiszállását”. A harmadik jeles város, Edessza a II. század folyamán a keresztény élet egyik központja lett. A hagyomány úgy tudja, hogy az ottani király, Abgar révén indult meg a kereszténység terjedése. Minden bizonnyal Szíriában született meg a Máté-evangélium, a II. században pedig az arámi nyelvű evangéliumváltozat. Továbbá sajátos szír kereszténység forrott ki önálló liturgiával. A szíriai egyház időben még a rómainál is ősibb: Péter apostol ugyanis Antiochia püspöke volt, mielőtt Rómába érkezett volna. Szentek egész sora származik innen: Antiochiai Szent Ignác, a szír Szent Efrém és Damaszkuszi Szent János – ők hárman a nagy „szír triász”.

Miközben Izraelbe már bő két évtizede rendszeresen indulnak zarándoklatok, Szíriába eljutni ma sem egyszerű. Gyürki László atya, jeles biblikus tudós és a Szentföld kutatója maga is csak nyolcadik nekifutásra jutott el a kereszténység bölcsőjéhez. Zarándoklata olyan mély nyomot hagyott benne, hogy élményeit kis könyvben rögzítette. Lendületes stílusban megírt, jól szerkesztett műve megismertet Szíria történelmével, beszámol Szent Pál emlékezetéről és a helyi szentek emlékhelyeiről. Az egyháztörténeti panorámát a szír kolostorok és a keresztes háborúk korának bemutatásával, továbbá a jelenlegi helyzet felvázolásával teszi teljessé. A kötet második felében elénk tárul az ásatások története: rácsodálkozhatunk, milyen mélyen hatott Szíria az Ószövetség világára.

E könyvet könnyű olvasni: a tényekhez való hűség, oknyomozó pontosság, figyelem és nagyfokú történelmi, nyelvi és biblikus jártasság jellemzi. Azonban ez az önmagában „nehéz” téma a személyes élmény magával ragadó erejébe öltözik. A könyv olvasása már önmagában zarándoklat. Reméljük, hogy a politikai helyzet enyhülésével nemsokára valós zarándoklatok is születhetnek ebből a Szíria-élményből!

(Gyürki László: Zarándoklat Szíriába, a kereszténység bölcsőjéhez. Jel Kiadó, Budapest, 2011)