Srí Lankát (korábbi nevén Ceylon), ezt az Indiától mintegy harminc kilométerre délre található – valaha érintetlen és mesés szépségű – trópusi szigetet a történelem a nyugati hatalmak hódító önkényének célpontjává, a jelenkor pedig véres polgárháborúk helyszínévé tette. Az egykori brit gyarmatosítók első számú teaültetvényeinél, a máig szolgasorban élő tamilok között él Tőkés György jezsuita szerzetes.
– Tegnap egy régóta nem látott ismerősöm megkérdezte tőlem, milyen hatással volt az én papságom édesapám döntésére. Azt feleltem: a jelek szerint olyannak látja a hivatásomat, hogy úgy döntött, ő is pap lesz… Olyat elég gyakran hallunk, hogy egy fiú az édesapja vagy a nagyapja foglalkozását választja, ismerünk nagy színész– vagy orvosdinasztiákat – olyan viszont nem sűrűn történik, hogy egy apa azt mondja: a fiam orvosként olyan boldog, hogy most már én is beiratkozom az orvosi egyetemre…
Az isteni gondviselés egyeseknek rendhagyó életutat szán. Június 25–én Bábel Balázs érsek a kalocsai főszékesegyházban nyolc diakónust szentelt pappá, köztük a hatvanhetedik életévében járó Czár Jánost. S hogy a történet még érdekesebb legyen: a frissen felszentelt papot köszöntő oltártestvérek között ott volt az ünnepelt fia, Czár Iván solti plébános is – akivel a szentelés másnapján közösen mutatta be első szentmiséjét Bácsalmáson. E nem mindennapi eset részleteiről beszélgettünk az „ifjú” pappal, aki immár egyszerre apa és atya.
A közelmúltban, a Harmat Kiadó és a KEVE (Keresztény Vezetők és Üzletemberek Társasága) gondozásában megjelent Pulay Gyula legújabb könyve. A szerző, aki tizenhárom év alatt hat kormány és öt miniszter vezetése alatt dolgozott közigazgatási államtitkárként, az ÁSZ kutatóintézetének főigazgatója és a Károli Gáspár Református Egyetem közgazdasági tanszékének vezetője. A kiadónál megjelent harmadik kötete, a Tekintély és szabadság a nevelésben és a vezetésben a munkahelyi vezető szerepének és családi életének kapcsolatait boncolgatja. Azokat az ötleteket és módszereket mutatja be, amelyek egyaránt beválnak a gyereknevelésben és a vezetői munkában. Pulay Gyula kilenc gyermek édesapja.
A napnak különleges szerepe van az életünkben. Ezt a tényt már régen felismerték az emberek, és tisztelettel fordultak a nap felé. E tisztelet jelei az egyházi szimbolikában is megfigyelhetők festményeken, szobrokon és a templomok tájolásában egyaránt. Számunkra talán a legismertebb és legfontosabb ilyen ábrázolás a csíksomlyói kegytemplomban a Napba öltözött Asszony szobra. De az egyházi ünnepek is emlékeztetnek arra, hogy életünk fontos eseményei szorosan kapcsolódnak a naphoz: a karácsony, a húsvét, a pünkösd és még számos más ünnep ideje is a nap – és részben a hold – járásához kapcsolódik.
A győri Öregtemplomban az ünnepi istentiszteleten Gáncs Péter, a magyarországi evangélikus egyház elnök-püspöke beiktatta Szemerei Jánost a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület új püspökévé.
A boldoggá avatás alkalmával egy régi, 1933-as olaszországi zarándokút emlékeit idézzük fel Dsida Jenő, neves erdélyi költő segítségével. A zarándokutat az 1933-as szentév alkalmával a katolikus szellemiségű Erdélyi Lapok szervezte több mint háromszáz erdélyi magyar számára. A csoport szellemi vezetője Scheffler János teológiai tanár és Bánáss László pápai kamarás volt. Az Erdélyi Lapok szerkesztőségének munkatársaként Dsida Jenő nemcsak résztvevője, de szervezője is volt ennek a felemelő utazásnak. Úti élményeit előbb az Erdélyi Lapokban közölte folytatásokban 1933. május 7-e és június 4-e között, majd ugyanabban az évben Magyar karaván Itálián keresztül címmel kötetbe szerkesztve is megjelentette az Erdélyi Lapok kiadásában.
Hullok majd, miként a pelyva, egy szem,
a számtalannal át az égi rostán.
Alig éltem, érzem, hogy öregszem,
minden napom utálkozást hoz rám.
Láttam sorsokat, milliónyi örvényt,
holt ajkaikat, kik egykor szerettek.