A World Science Forum (WSF) a világ egyik legnagyobb tudományos fóruma, amelyre több mint száz országból érkeznek elismert tudósok, kutatók, tudományügyi miniszterek és tudománydiplomáciai képviselők, hogy a tudomány szerepéről, jelentőségéről és jövőjéről tanácskozzanak.
Brazília az elmúlt években óriási tudományos fejlődésen ment keresztül, igazi tudományos nagyhatalommá vált. Ezzel párhuzamosan a Brazil Tudományos Akadémia a nemzetközi tudományos fórumok meghatározó szereplőjévé lépett elő.
Természeti katasztrófák, fertőző betegségek, társadalmi egyenlőtlenségek – hogy csak hármat említsünk a problémák közül, amelyekkel egyre gyakrabban kell szembenéznünk. A tudomány egyik, ha nem a legfontosabb feladata, hogy megoldást találjon e gondokra. De vajon hogyan képes erre?
Egy liturgikus megközelítés szerint a szeptember 1-jén kezdődő bizánci egyházi év karácsonnyal bezárólag az Ószövetség világába vezeti vissza az imádkozókat, hisz a nagyobb ünnepek, valamint a kisebb emléknapok során főként ebben a periódusban találkozunk azokkal a személyekkel, akik a messiásvárás során kitűntek hitükkel, példamutató vallásosságukkal, és figyelmeztetnek, hogy méltón kell fogadnunk a jövendölések beteljesítőjének emberi testbe öltözését.
Ő keresztelte meg Szent Ágostont, aki Vallomásaiban megemlékezik Milánó püspökéről. A korrekt hivatalnok (a város kormányzója) még csak hitújonc volt, amikor egy tömeggyűlésen egy gyermek hangját hallották: „Ambrus legyen a püspök!” (Az előbbi főpap ugyanis akkoriban halt meg.)
Advent első vasárnapjával beléptünk az új liturgikus évbe. Számunkra tehát elsősorban nem január elseje, hanem ez a nap az újév. De mi is az a „liturgikus év”? A kifejezés a XIX. században született, és sokáig, főleg a magyar nyelvterületen nem is terjedt el annyira.
A liturgia Keresztelő Szent Jánost, az Üdvözítő előfutárát állítja példaképül a karácsonyra készülődő hívők elé. Márk, aki elhagyta a gyermekség történetét, evangéliumát azzal kezdi, hogy a Keresztelő a pusztában a bűnbánat keresztségét hirdeti. Izajás prófétát idézi: „Készítsétek elő az Úr útját! Egyengessétek ösvényeit!”
Ritkán történik meg, hogy egy prédikációra ötszáz évvel elhangzása után is emlékezzenek, de az még ritkább eset, hogy nem szentté avatott személy beszédére szánnak fél évezred múltán egész emlékévet. Antonio de Montesinos spanyol domonkos szerzetes pap 1511. december 21-én, advent negyedik vasárnapján ilyen emlékezetes szentbeszédet mondott Santo Domingóban, az akkor még Hispaniolának nevezett szigeten, ahol majdnem két évtizeddel azelőtt másodszor ért partot Kolumbusz Kristóf.