Térjetek meg mindennap! (Mk 1,1–8)

A négy evangélium tanúsága szerint Krisztus előfutárának igen nagy volt a tekintélye. Sokan úgy hitték, ő a próféták által megígért messiás. De az Előfutár alázatosan megvallja, hogy nem ő az, akire várakoznak. Az igazi Messiás utána jön, ő majd tűzzel, Szentlélekkel keresztel. János neki engedi át a teret. Jövetelére a legjobb felkészülés a bűnök bevallása, a bűnbánat és a megérés. Jézus megkeresztelkedése és megkísértése után így kezdi nyilvános működését: „Az idő betelt: közel van Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!”

Itt és most számunkra is a megtérés a legjobb előkészület karácsonyra: a teljes odafordulás az élő Istenhez, megtisztulás a bűnbánat szentségében. Igaz ugyan, hogy azok, akik hisznek és megkeresztelkedtek, már alapvetően megtértek. De valójában naponta szükségünk van kisebb- nagyobb megtérésre. Tehát ha elfordultunk Istentől (tetteinkkel is tagadhatjuk őt), ha önzők, szeretetlenek voltunk a nap folyamán, ha letértünk az egyenes útról, szükségünk van arra, hogy – Isten kegyelme segítségével – megtérjünk: Isten felé, ragyogó és éltető Napunk felé kell fordulnunk. Prohászka Ottokár püspök szép hasonlata szerint: „Aki a napnak hátat fordít, mindig a saját árnyékába lép.”

Naponta fénylő Napunk felé kell fordulnunk, ahogy a napraforgó minden reggel kinyitja virágát, és a nap járását követi. Pázmány Péter írja: „Midőn sok-féle virágokat látunk, mellyek nap-kelettel kinyílnak, nap-nyúgattal egybemennek, vagy a napra fordítván virágok kinyílt kebelét, véle-együttforognak, mint-ha ismérnék legeltető és alkotó mesterüket, és szolgálni akarnának neki tehetségekszerént: mi-is azon légyünk, hogy szemeinket Istenrűl el ne vegyük, hanem őtet, mint javaink kút-fejét kövessük, és hálaadó szolgálattal kedveskedgyünk neki.”

Térjünk meg! Legyünk napraforgók! Ha nem is fordítottunk teljesen hátat Napunknak, akkor is szükségünk van megújulásra. Ha szürkék, középszerűek vagyunk, ha az élet megpróbáltatásai fásulttá tettek bennünket, és már legyintve mondjuk: „minden mindegy” – Krisztus Szentlelke erejében akkor is új életet kezdhetünk. A világ és az egyház megújulását csakis a Szentléleknek kitárult, a kegyelemmel együttműködő hívők kovásza készítheti elő.