A Budapest VIII. kerületében található Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templom akaratlanul is a kommunizmus mementója: 1919 után kezdték el építeni, a bejárat mellett látható a „Malenkij robot” dombormű, az oltárban Meszlényi Zoltán-ereklye, a szentély külső falán pedig ’56-os emlékmű található.
Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1971. szeptember 28-án hagyta el hazáját. VI. Pál pápa kívánságára Rómába utazott, hogy szeptember 30-án részt vegyen a püspöki szinódus megnyitásán.
Két totális diktatúrával szállt szembe az az ember, aki életének utolsó éveit a győri papi otthon rejtettségében, súlyos betegen, ágyhoz kötve töltötte.
Hatvan évvel ezelőtt, 1951. november 24-én Budán, a Széher úti kórházban egy katolikus pap haldoklott. Az ápolónők a kórház főorvosának utasítására megkülönböztetett figyelemben részesítették, sőt még gyóntatót is beengedtek hozzá.
A Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta nővért Európa hat védőszentje között tiszteli az egyház. Bár időben ő áll hozzánk a legközelebb, biztosan sokan vannak, akik néhány életrajzi adaton kívül mást nem tudnak róla.
Október 13. és 16. között angol nyelvű konferenciát rendeztek Szegeden a Bálint Sándor Valláskutató Intézet szervezésében. Ez volt a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán az eddigi legjelentősebb tudományos tanácskozás.
A Vatikán által évente kiadott Annuario pontificióban 1971-ig két magyar püspök szerepelt „impedito” (akadályozott) megjelöléssel: Mindszenty József és Belon Gellért.
A tervező, a beruházó, a kivitelező, valamint a közélet képviselőinek jelenlétében helyezte el Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Hajdú Ferenc, az érd-újvárosi egyházközség plébánosa a Lea Leányanya Otthon új épületének alapkövét október 21-én, a Pest megyei város egyik legújabb kerületében.