Írország védőszentjének tisztelete elterjedt az egész középkori katolikus Európában, így a szomszédos Ausztriában is. Nálunk azonban még ma sem ismert eléggé e misszionárius alakja. Igaz, az utóbbi időben, jobbára az angolszász kultúra hatására egyre több magyar fiú kapja a Patrik nevet, de talán sok szülő nem is tudja, hogy a „divatos” név mögött az egyik legkedvesebb védőszent áll.
„A te kereszted előtt leborulunk, Uralkodó, és a te szent feltámadásodat dicsőítjük.” A szent nagyböjti időszak közepén, a harmadik vasárnapon minden görögkatolikus templomban háromszor is felhangzik ez a szép ének, hogy legbecsesebb ereklyénk előtt kifejezzük tiszteletünket. Tüstént le kell szögeznünk, hogy tiszteletről, annak is egy magasabb fokáról, hódolásról van szó, de semmiképpen nem imádásról!
A hagyományos szerzetesházak egyik legfontosabb tere a kerengő. Ez a római családi házak átriumából örökölt, négyszög alakú belső udvar és a hozzá tartozó folyosó egyfelől építészeti és praktikus egységbe szervezte a különféle funkciókat betöltő tereket: az ebédlőt, a káptalantermet, a scriptoriumot, a melegedőtermet, az emeleten pedig a hálótermet és a szerzetesi cellákat. Másfelől a szerzetesek mindennapi életének, munkájának helyszíneit szervesen a templomépülethez kapcsolja, ahová általában egy díszes kapu vezet a kerengőfolyosóról.
Amikor Jézus megtisztítja a jeruzsálemi templomot, nem valamiféle jámbor cselekedetről van szó, hanem olyan történésről, amely Krisztus öntudatát, önértelmezését tükrözi vissza. A megrökönyödő kortársak értik, érzik a pillanat súlyát, ezért követelnek valamiféle megerősítő jelet. Jézus válasza több okból is elgondolkodtató.
Napi hír: a közelmúltban Ciprus Törökországhoz tartozó részén egy korai keresztény időkből származó iratra bukkantak, amely egyes török tudósok szerint az úgynevezett Barnabás-evangélium lenne, más török kutatók szerint ellenben hamisítvány.
Hogyne csengne a fülébe, aki már hallotta a virágvasárnapi passió korábbi változatának kezdő mondatait: „A mi Urunk, Jézus Krisztusnak kínszenvedése Szent Máté evangélistának írása szerint.”
Orosz Atanáz püspök szentelte fel a miskolci Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégium Szent Kereszt-kápolnáját, amelyet a kollégisták a Kiengesztelődés kápolnájának is neveznek.
Boldog Meszlényi Zoltán liturgikus emléknapját ünnepelték Esztergomban március 4- én. A bazilikában megtartott szentmisén Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek homíliájában kiemelte, hogy a vértanú püspököt mindig a lelkek üdvössége, az egyház szabadságának eszméje vezette.