Gyerekszáj
Jézusmáriám…
A négyéves Gábor bemegy a nappaliba, és így szól: „Anya, gyere, a fürdőszobában jézusmáriám van!” Besietnek a fürdőszobába, ahol a kétéves Áron a mosóport szanaszét szórja. Az anyuka csak ennyit mond: „Jézusmáriám…”
Ibolya és varjúhájfű
Szinte minden kertben megtalálhatók, ám az kevéssé ismert, hogy dísznövény mivoltukon túl értékes gyógynövények is.
Képzeljünk el egy vegyes salátát ibolyavirággal megszórva! Igen dekoratív, enyhén csípős ízével pedig pikánssá teszi a zöldséget. Az erdei ibolya (Viola odorata) évelő növény, amely a föld alatt messzire kúszó gyökérzetet fejleszt. Kék virágainak finom illata van, és jellegzetességük, hogy a szirmok sarkantyúban végződnek. Gyógyászati célra a növény virágait, gyökereit és a szárastól leszedett leveleket kell gyűjteni. Mit is tudnak?
Ünnepi kalács
Sok helyen a húsvéti ünnepi asztal elmaradhatatlan étele a kalács. Nemcsak ízletes harapnivaló, de piros tojással díszítve megkapó látványosság is.
Hozzávalók: 1 kg liszt, 5 dkg élesztő, 5-6 dl tej (ez a mennyiség a liszt minőségétől függ, lehet kevesebb is), 15-20 dkg cukor (ízlés szerint), 1 mokkáskanál só, 2 egész tojás, 2 tojás sárgája, 15 dkg margarin, egy kis reszelt citromhéj.
Vízbevető hétfő
A locsolkodás szokása hazánkon kívül ismert a környező országokban is. Mint oly sok hagyomány, ez is többféle eredetre vezethető vissza: ősi pogány és keresztény elemek keverednek benne. A tavaszi termékenységkultusz életvíz-jelképével fonódhatott össze a kereszténység elterjedésével a keresztvíz szimbolikája.
Húsvéti harangok
Nagyböjtben nem éneklünk alleluját. Nagycsütörtökön a harangok is elhallgatnak, jelezve az Istenfiú kínszenvedését, halálát, a sírba tétel fájdalmas némaságát. Ahogyan a mondás tartja: a harangok Rómába mennek, és csak a húsvéti vigílián térnek vissza, hirdetve-zúgva Krisztus feltámadását. Egyházunk gyönyörű hagyományai és szimbólumai közül nehéz lenne választani, de talán nem túlzás azt mondani, hogy a feltámadást hirdető harangok újrakondulása az egyházi év egyik legszebb pillanata.
„Vegyetek minket körül”
Görögkatolikus lelkiség
Mivel erőtlenek, figyelmetlenek és állhatatlanok vagyunk az imádságban, nagyon hasznos, ha segítséghez folyamodunk. Elsősorban a Szentlélek siet segítségünkre. De az angyalokat is kérhetjük erre, elsősorban mindenki a saját őrangyalát.
A Szentírásban Isten számtalan angyaltól körülvéve jelenik meg, akik állandóan dicsőítik őt (Iz 6,3). Szent atyáink azt tanítják, hogy amikor a második isteni személy testet öltött, angyalokat hozott magával a földre. A megtestesült Igét kísérik, és imádják az eucharisztiában. Az angyaloknak ezen túl is sokrétű feladatuk van: ők Isten követei, közvetítik a rendet, büntetésre küldenek, de megvilágosítást és kegyelmeket is közölnek.
Az oltár
Szerzetesség és liturgia
A kórusban, a stallumokban ülve a szerzetesközösség Isten igéjére figyel, azt énekli, recitálja, mondja, hallgatja. A szerzetesi liturgia másik fókusza – a többi templomhoz hasonlóan – az oltár. Ez a fókusz gyűjti egybe a testvéreket napról napra, hogy részesedjenek az eucharisztia éltető erejéből.
„Krisztus valóban feltámadt!” Jn 20,19–31
A Biblia üzenete
II. János Pál pápa húsvét második vasárnapját 2000-ben az irgalmasság vasárnapjának nyilvánította. Korábban fehérvasárnap volt, mert a húsvétkor megkereszteltek újjászületésük jelképeként az ünnep nyolcada alatt hordták fehér ruhájukat.
Húsvét a keresztény öröm ünnepe. „Krisztus valóban feltámadt, él!” Ez az angyalok hihetetlen üzenete húsvét hajnalán. Jézus feltámadása után néhányszor megjelent az apostoloknak, hogy megerősítse őket hitükben. Az apostolok kezdetben kételkednek, hiszen – bár Jézus többször előre jelezte – nem értették, hogy az Írások szerint a Messiásnak meg kellett halnia, majd harmadnapra feltámadnia. De végül is hisznek, mert látták az Urat; még a hitetlen Tamás is megvallja őt: „Én Uram, én Istenem!”