A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke, Jean-Louis Tauran bíboros március végén Nigériában járt, ahová a keresztény–iszlám dialógus előmozdításának érdekében utazott. Számos politikai és vallási vezetővel találkozott az ország történetének ebben az erőszaktól megbélyegzett nehéz időszakában.
A pálos szerzetes (1914–1951) ünnepélyes újratemetésére 2012. április 30-án, hétfőn (munkaszüneti nap) a budapesti Sziklatemplomtól (a 11 órakor kezdődő szertartás után) külön busz indul Petőfiszállás-Pálosszentkútra. Az egynapos programról részletes felvilágosítás kapható a Sziklatemplomban, ahol a mielőbbi jelentkezést is várják. (Telefon: 06-1/385-1529)
Az ország legkeletibb vasúti végállomása. Apró, körülbelül háromszázhatvan lelkes község a fővárostól majdnem négyszáz kilométerre, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a hármas határ közelében. Zajtát – Szent Györgyről nevezett – temploma miatt az utóbbi időkben mind sűrűbben emlegeti a hazai sajtó. A faluszéli emelkedőn álló épület arányai, alaprajzi elrendezése, árulkodó részletei a figyelmes szemlélőnek arról tanúskodnak, hogy a környék több más templomához hasonlóan ez is középkori eredetű. Barokk formáját, mai toronysüvegét csak a XVIII. század végén kapta, amikor a megrongált, romos, fedetlen templomot Josef Bitthauser vezetésével újjáépítették.
Megjelent Kovács Ferenc diakónus és Kovácsné Treer Mária gyásztanácsadó könyve, a Ne félj, nem ítéllek el, amely abortuszon, vetélésen átesett nőknek és egészségügyi dolgozóknak tartott lelkigyakorlataikon és a Mária Rádióban elhangzott mûsoruk beszélgetésein alapul. A kötet segítséget próbál nyújtani az érintetteknek, és megismerteti az olvasókkal a házaspár által kidolgozott lelkigyakorlatot.
Szent Fausztina (Faustyna Kowalska) 1905-ben született a lengyelországi Łódż melletti Głogowiec faluban, egy tízgyerekes család harmadik gyermekeként. Húszévesen szülei akarata ellenére belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, ahol tizenhárom éven át élt mint szakács, kertész és portás. Életét áldozatként ajánlotta fel a bűnösök megmentésére. Magán-kinyilatkoztatásaiban párbeszédet folytat Jézussal. Ezekről írt naplója bizonyítja: Jézus kérte tőle, hogy a húsvét utáni második vasárnapot az isteni irgalmasság vasárnapjaként ünnepelje az egyház. E kérést teljesítette Boldog II. János Pál pápa, amikor 2000. április 30-án szentté avatta Fausztina nővért, és kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét.
Tavaly nyáron felszálltam egy ceglédi személyvonatra, kezemben egy klasszikussá nemesedett szépirodalmi művel, a Nobel-díjas orosz író, Alekszandr Szolzsenyicin tollából. A koszos vagonban velem szemközt a nép egyszerű fia ült, egy húsz év körüli srác. Váratlanul megszólított: „Mi ez a könyv?” „A Gulag szigetcsoport” – feleltem. Ezen kicsit eltűnődött, majd azt kérdezte: „Krimi?” Belém bújt a kisördög: „Nem, inkább horror.” Fellelkesült: „Az jó, a horror az jó. Egy könyvet egyszer én is elolvastam, az volt a címe: Köpök a sírodra. Az is jó kis horror volt, ütős.”
Az egyik honlap „csúnya jelenetnek” minősítette egy Jobbik-képviselő parlamenti felszólalását. Valójában sokkal több volt, mint csúnya. A magyar országgyűlésben nagyhét keddjén megdöbbentő mondatok hangzottak el.
Szerbiában és nálunk, a Vajdaságban ma igen nehéz az élet. Nem gondolom, hogy vigasztal bennünket az a tény, hogy a világ legtöbb országában, így Magyarországon is ugyanilyen a helyzet. A hihetetlenül mély világgazdasági válság valóban veszélybe sodorta vagy le is rombolta a gazdaságot több, Szerbiánál sokkal fejlettebb országban is. Másrészt viszont nagy szavak hallhatók az európai integrációs folyamatokról. Most, hogy Szerbia tagjelölti státuszt kapott, sokunkban felmerül a kérdés, vajon mi, vajdasági magyarok mit várhatunk ettől.