Az elmúlt hetekben felerősödtek azok a hangok, amelyek valamilyen oknál fogva ellenzik hazánk európai uniós tagságát. Kettős mércéről, a szövetségből való kilépés megfontolásáról beszélnek. Mint mondják, bizonyára könnyebb lenne az életünk a tagság nélkül. A Külügyminisztériumban az uniós ügyekkel külön államtitkárság foglalkozik. Vezetőjét, Győri Enikőt kértük, mutassa be munkájukat, s válaszoljon az említett felvetésekre.
Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
A második világháború utáni modern környezetvédelem először a helyi szennyezésekkel kapcsolatos problémákat célozta meg, amelyek közvetlenül érzékelhetők voltak az ember számára. Az 1960-as évek végétől egyre világosabbá vált, hogy a környezetszennyezés átterjed az országhatárokon, és ezért hatékony nemzetközi együttműködést kíván.
Több, mert segít. 2009-ben indult el a Segítsüti elnevezésű kezdeményezés, amelynek keretében gasztrobloggerek különleges édességeire, tortáira lehet licitálni, a befolyt összeggel pedig valamelyik gyerekekkel foglalkozó segítőszervezetet támogatják. Minden évben két alkalommal rendezik meg az aukciót, márciusban és szeptemberben.
Az én házam az én váram – tartja az ősi mondás. Annak idején, amikor ez a gondolat megfogalmazódott, az egyén (a család) védelmét volt hivatott garantálni. Később azonban (és kisarkított formában) kettős jelentés kapcsolódott hozzá: egyrészt a külvilág ne akarjon ide, az én házamba bejönni, ez az én lekerített kis valóságom; másrészt pedig ami idebent van, az egyedül az én dolgom, ahhoz senkinek semmi köze. Ha odakint fehéren szitál a hó, attól még én idebent mindenkit kötelezhetek arra, hogy a fehéret pirosnak mondja.
Több ezer ember részvételével tartották meg április 15-én az Élet menetét, amely a Szabadság híd pesti hídfőjétől, a Salkaházi Sára rakpartról indult. A holokauszt magyarországi áldozataira emlékező rendezvényen felszólalt Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke is. A következő szavakkal fordult a résztvevőkhöz:
Lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy elmondjak itt most három gondolatot.
Az isteni irgalmasság vasárnapján harangot szenteltek a Pécsi egyházmegyében, a nagydorogi Szent István-templomban. A lengyelországi Przemyśl városának harangkészítő mesterei által Illés próféta tiszteletére megalkotott, négyszázhúsz kilogramm súlyú harang ezentúl azokért zeng, akikért harang még sohasem szólt, mert anélkül temették földbe őket a szibériai haláltáborokban, hogy fölöttük akár csak imát is mondhattak volna.
„Amikor megértettem, hogy papnak hív az Isten, azt gondoltam, hogy őserdőbe kell mennem szerzetesnek. A katonaság ideje alatt viszont rádöbbentem: Magyarország is missziós terület, ezért itthon maradtam.” Varga László, a kaposvári Szent Imre-templom plébánosa mondta ezt a verbita szerzetesekkel közösen bemutatott záró misén, de azt is hozzátette: az elmúlt harminc év alatt nagyot fordult a világ. Míg korábban Európa adta a misszionáriusokat, most Ghánából, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából is érkeznek hazánkba elszánt fiatalok, hogy Isten országát hirdessék. Olyan erővel és lelkesedéssel, ahogy azt az Isteni Ige Társaság, valamint a Szentlélek Szolgálói szerzetesközösség tagjai teszik.