Vers

Chilében nem voltam soha.
Áll ott egy szép nő egy parkban.
Szétszórja hangját a tenger.
Semmivé ringatja lassan.
Száz évig nézném a nyakát.
Az emberben él egy dallam.

Vers

Egyél harmatot.
Vegyél mandalát.
 
Neved legyen Május Márti.
Rossz fát tegyél sok jó tűzre.
Legyél szín- és tarkapárti.
Ennyit tegyél egyelőre.
 
Igyál esőt.
Vigyél vissza.

Vers

Virágos időkre termett a meglévő,
de még bokrokba bújt a fény.
Fürkésző hallgatást kívánt a világ,
s a szelíd szél
ápolta pázsiton

Paula nyolcvankét éves asszony, függőleges ráncokkal az arcán. Az egyik térdét megoperálták, ezért mankóval jár – ha arra kerül a sor. Nagy nehezen, de megfőzi a vacsorát férjének és magának, délre szendvicseket esznek, reggelire teát és kását. Paula a nap nagy részét könyvjelzők készítésével tölti, díszes könyvjelzőivel egy évben többször is megörvendezteti tágas családját és még tágasabb baráti körét. Az utóbbiak főleg templomlátogatók, jámbor családanyák vagy megtért drogosok.

Riccardo Muti vezényelte május 11-én a római Operaház zene- és énekkarát azon a hangversenyen, amely Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök ajándéka volt XVI. Benedek pápa megválasztásának hetedik évfordulójára. Vivaldi Magnificatja és Verdi Stabat Matere szerepelt a műsorban, Daniela Barcellona mezzoszoprán szólójával. Daniel Barenboim, a milánói Scala főzeneigazgatója (s egyszersmind a berlini opera főzeneigazgatója) június 1-jén vezényli a pápa tiszteletére a Scalában Beethoven IX. szimfóniáját. A pápa ugyanis június 1-jétől 3-ig Milánóban lesz a családok világkongresszusán. (KAP)  

A világhírű osztrák karmester, a nyolcvankét éves Nikolaus Harnoncourt a Münchner Merkurban május 8-án megjelent nyilatkozatában azt mondta, nem tud különbséget tenni vallásos és világi zene között. „Nem ismerek a természetfölöttitől elszakadt művészetet.” Harnoncourt május 10-én vette át a bajor katolikus akadémia Romano Guardini-díját. Guardinihez hasonlóan fiatalkorában ő is sok mindent merevnek látott a katolikus egyházban. De nem a hittel került szembe, inkább bizonyos formáktól idegenedett el. Így például az édeskés szertartások nem tetszettek. A Guardini által is előkészített zsinati liturgikus reform nagyon érdekelte, és igyekezett olyan templomokba járni, ahol azt jól alakították. A Guardini-díjjal nemcsak karmesterként tüntették ki az idős mestert, hanem mint világunkat értelmező gondolkodót is. (KNA)

Egyik országos napilapunk utazó riportere Visszatérés a nagyhéten címmel írt beszámolót idegen földön közel hatvan éve elhunyt írónk földi maradványainak kihantolásáról és hazaszállításáról. A Madrid környéki temető hangulatában fogant cím akaratlanul is az író egykori költőtársának Nagycsütörtök című költeményét idézte a riporter emlékezetébe. A címválasztást és az asszociációt akár sajátos véletlennek is tekinthetnénk, hiszen 1939 márciusában Nyirő József maga is hasonló – Dsida Jenő – hazatér… – címmel tartott beszédet azon az emlékesten, amelyet a fiatalon elhunyt költő sírhelye javára rendeztek.