Pázmány időszerűsége

Szerző:

Könyvespolcra

A napjainkban folyó Pázmány-kutatás újabb, jelentős kutatási eredménnyel büszkélkedhet: Szabó Ferenc jezsuita teológus legújabb könyve joggal érdemli ki a megtisztelő figyelmet. A szakavatott szerző olyan terület bemutatására vállalkozott, amelyet csak alapos teológiai, történelmi és irodalmi összefüggések, illetve az idegen nyelvű szakirodalom birtokában lehet feldolgozni. A szerző 1990-ban jelentette meg A teológus Pázmány című monográfiáját, amely Pázmány grazi egyetemi latin nyelvű eladásait elemezte, ahol a középpontban a „theologia scholastica” állt. Szabó Ferenc legújabb könyvében – miután hálával emlékezik meg Őry Miklós rendtársáról, aki kiemelkedő alakja volt a külföldi Pázmány-kutatásnak – már Pázmány összes latin és magyar nyelvű írását elemzi.

A Megváltó édesanyjának hiteles alakja

Szerző:

Könyvespolcra

Jézus életével összefüggésben megannyi történelmi forrással találkozhatunk. Édesanyjával, Máriával kapcsolatban is így van ez? Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című könyvének írásakor jó néhány olyan lelettel találkozott, mely csak az Anyáról tudósított. Legújabb, A názáreti Mária című művében összefoglalja ezeket, és így megtudhatjuk, mit mondanak a legendák, a régészeti és történelmi emlékek Jézus édesanyjáról.

Mária a történelemnek az az asszonya, akit a legtöbbször ábrázoltak, megénekeltek. Hogyan nézhetett ki valójában? Hesemann művét egy – állítólag Szent Lukács által festett – ikon utáni nyomozással kezdi, mely az egyik legrégibb Mária-kép. A könyv borítóján is látható Maria Advocata-ikon azért érdekes, mert az Anyát még egyedül, Fia nélkül ábrázolja.

Katolikus

Szerző:

Parallax – nézetek kora

Egyszerű is, meg nem is arra a kérdésre válaszolni, ki a katolikus. Márpedig egyre többen teszik fel e kérdést, egyházon kívül és belül egyaránt.

A XVI. századi hitviták tüzében katolikus volt – kívülről tekintve – az, aki a nem megújult hitet vallotta, és aki nem csatlakozott a reformátorok vallásához, közösségeihez. Belülről nézve pedig az, aki megmaradt hűségben az egyház tanításához, püspökeihez és papjaihoz és nem utolsósorban Rómához. Pázmány Péter, aki katolizált, majd jezsuita lett, így fogalmazza meg a Szentírás és a tanítóhivatal harmóniájának katolikus tanítását: „Tehát amely dolgokat az eklézsia kihoz a Szentírásból, nem lehet azokban hamisság.” Az idézet abból a szövegből származik, melyet egy főember írt, megokolván, hogy miért tért vissza a katolikus egyházba, az eredeti szöveg szavával: „Szent Péter hajójába; a római eklézsiának kebelébe.”

Ahol „kinyílik a világ”

Szerző:


Operaházi soroló Öt opera- és két balettbemutatót, további huszonhat opera- és nyolc balettprodukciót, harmincegy hangversenyt és gálaestet, összesen mintegy négyszázötven rendezvényt kínál a Magyar Állami Operaház, illetve a remények szerint jövő márciusban újra megnyíló Erkel Színház a 2012/13-as szezonban.

Egy lehangoló komédia Goldoni: Csetepaté Chioggiában

Szerző:

Nézőtér

Goldoninak szezonja van. Az Új Színház híres, 1998-as, Taub János rendezte Chioggiai csetepatéja óta ez a legtöbbször játszott Goldoni-darab nálunk. Játsszák fővárosi és vidéki hivatásos színházak, félamatőr társulatok, láthattuk színinövendékek vizsgaelőadásában és határon túli magyar színház prezentálásában.

A legújabb bemutatóra a József Attila Színház vállalkozott, Csiszár Imre rendezésében. Csiszár nem először találkozott a darabbal. Még miskolci igazgató korában tűzte színre a komédiát, kérte föl megrendezésére Major Tamást, és készíttetett új fordítást Mészöly Dezsővel a korábbi, Révay József-féle fordítás helyébe. A mostani, József Attila Színház-beli bemutató tulajdonképpen repríz, a három évvel korábbi, székesfehérvári előadás lényegében változatlan felújítása új helyszínen, új szereplőkkel (az Orsettát alakító Jónás Andrea Fehérvárott is ezt a szerepet adta).

Kilátás Padovára

Szerző:


Padovát Szent Antal életszentsége és életeszménye tette világhírűvé, de az a bűnbocsánat is, amelyet Enrico Scrovegni igyekezett kieszközölni apjának.

Enrico Scrovegni élettörténetét sűrítve legjobban a Scrovegni-kápolna nyugati falán lévő Utolsó ítélet freskó mondja el. A képen Enricót láthatjuk, ahogyan (a donátor-ábrázolásoknál már megszokott) térdelő testtartásban ajánlja fel kápolnáját az angyalok karának. Mellette egy szerzetest is láthatunk, aki mintegy közbenjár a donátor szándékának teljesüléséért. Miért volt szükség erre a felajánlásra? A lelkiismeretvizsgálatban Szent Antal mellett Dante is Enrico segítségére sietett, aki a Scrovegni-vagyont megalapozó apát a Pokol lakosai közt vette számba.

Útravaló

Szerző:

Vers

                  Nagy Gáspárnak

A napot elfogta valaki
a szél a lombokba visszaült
a lélekvadászt már hallani
méri a csirátlan tiszta ürt
ki gyűlöl minden fényeket
lábai vasbeton oszlopok
bazaltbakancsban lépeget
s tömege alatt ott ropog
 
a csillag-avarba hullt idő.

Szent a föld

Szerző:

Vers

                    Nyirő József hazatér

Szent a föld mindenütt, tudom,
s bár békén hagy nyüvek hada,
szedd össze csontkezem, Jézusom,
vezessél engemet haza.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.