A nők nem üdvözlik az abortusztabletta bevezetését

Téves információkról és a valós gondokról

Az Új Ember hetilap 2012. május 27-i számában interjú jelent meg Vojcek László főorvossal Abortusztablettával megoldjuk? címmel. Azóta – szerencsére – a kormány leállította a „haláltabletta” bevezetését; viszont a téves információk továbbra is jelen vannak a magyar sajtóban. Ezért reagálni szeretnénk Vojcek Lászlónak, a Budai Irgalmas Rendi Kórház nőgyógyász főorvosának tévedéseire.

Vojcek László szerint „a jogászok meghoznak egy törvényt, az orvosok pedig végrehajtják”. Ez a mondat azt sugallja, hogy elsősorban jogászok kívánják a tabletta bevezetését. Mi a valóság? Jogászok nem hoznak törvényt! A törvényeket az Országgyűlés alkotja, ahol elenyésző kisebbségben vannak a jogászok a képviselők között.

Az emberi méltóság templomáról

A hét kérdése

A közelmúltban szentelte fel Máriapócson Kocsis Fülöp püspök az emberi méltóság tiszteletére emelt fatemplomot. A Nagy Szent Bazil Rend monostorépülete mellett álló, stílusában és építészeti megoldásaiban ruszin templomépítési hagyományokat követő templom a jelenlegi kegytemplom elődjének másolata, mely fölött védnökséget vállalt az Emberi Méltóság Tanácsa. A civil szervezet elnökével, Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetőjével beszélgettem az esemény után.

– Miért tartották fontosnak, hogy templomot építsenek az emberi méltóság tiszteletére?


– Hívő katolikusként valljuk: Isten képmására lettünk teremtve. Ebből fakad az a méltóság, mely megillet minket fogantatásunktól a halálunkon túl is. Gondoljunk csak arra, milyen viták alakulnak ki akár egy-egy temetés kapcsán is. Május 17-én szentelték fel Máriapócson az emberi méltóság templomát, ahol táblát helyeztünk el, melyen ez olvasható: Emeltetett Isten dicsőségére, akinek az emberi méltóságunkat köszönhetjük.

Sajtóapostolokat keresünk

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

Hajóval munkába

Van még jó hírünk

A BKV újraindítja hajójáratát a Dunán: júliustól reggel hét és este hét között óránként, csúcsidőben pedig félóránként, húszpercenként járnak majd a hajók. A BKV-bérlet e közlekedési eszközre is érvényes lesz. A tervek szerint a jégzajlás időszakát leszámítva egész évben működik a járat.

Mindenki fontos

Karizmák ünnepe Máriaremetén

Pünkösdhétfőn évről évre megrendezik a karizmák ünnepét Máriaremetén. A kegytemplom kertje idén mintegy hatvan sátornak adott helyett. A szerzetesrendek és a lelkiségi mozgalmak, az egyházmegye nevelési intézményei, a szeretetszolgálat közösségei és szervezetei egyaránt színes programokkal várták az érdeklődőket, és minden esperes-kerület egy-egy plébániája is bemutatkozhatott. A gyermekek sokféle játékos és ügyességi versenyben vehettek részt. Volt kézműves-foglalkozás, falmászás, kvízjáték, szerencsekerék, akadályverseny és táncos dicsőítés is.

Betörtek a szentkúti templomba

Nyomoznak az ellopott tárgyak után – a rendőrség a lakosság segítségét kéri

Pünkösd előtti csütörtökről péntekre virradó éjjel ismeretlen tettesek dúlták fel a mátraverebély-szentkúti, évente kétszázezer zarándok által látogatott nemzeti kegyhelyet. A szabadtéri oltár felőli ajtóra szerelt vaspántot feltörve behatoltak az 1763-ban épült, négy évtizede bazilikai rangra emelt templomba. Elkezdték feszegetni a perselyeket, de mivel nem jártak sikerrel, célpontot változtattak, és feltörték a szentségházat.

Hagyományt őrizni és teremteni

Erdő Péter bíboros a százéves Hajdúdorogi egyházmegyéről

A Hajdúdorogi egyházmegye alapításának századik évfordulója alkalmából június 3-án a szent liturgián Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek mondta a homíliát. – Nagy ünnepe van ma a Hajdúdorogi egyházmegyének, de az egész magyar egyháznak is – kezdte szentbeszédét a bíboros. – Száz évvel ezelőtt alapította X. Szent Piusz pápa a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét. Az Ungvári Unióból származó bizánci szertartású katolikus egyháznak ekkor már nagy múltja volt hazánkban. Az egyházmegye születését éppen az indokolta, hogy ezen a tájon a görögkatolikus hívek magyarok voltak, akik a magyar nyelvet kívánták használni az egyházi életben is.

Ülésezett a püspöki kar

Nyitott kérdések az állami finanszírozásról

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) május 30. és 31. között megtartott nyári rendes ülését követően Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke és Mohos Gábor, a konferencia titkára sajtótájékoztatón számolt be az ott elhangzottakról. Elmondták, hogy a napirendi pontok között szerepelt a köznevelés finanszírozásának, a kötelezően bevezetendő erkölcs- és hittanoktatásnak, valamint a szociális intézmények helyzetének kérdése, melynek kapcsán a testület megállapította, hogy továbbra is sok a nyitott kérdés ezeken a területeken. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: a hónapok óta húzódó kérdések miatt kéréseket fogalmaztak meg az illetékes hatóságokhoz, hiszen kormányrendelet készül az eddig is biztosított állami finanszírozás elosztásáról, annak alapjáról és módjáról. A konferencia tagjai azonban attól félnek, hogy ez az eddigi megszokott rendszertől sok mindenben eltér majd, és érintheti a kistelepülési, a közgyűjteményi és az épületrekonstrukciós támogatásokat, a hittanóradíjakat, a bérkompenzációkat is.