Négy fül

Parallax – nézetek kora

Hosszú a lista, amely a mai magyar társadalom nehézségeit sorolja, talán véget sem ér. A gazdasági krízis, a politikai acsarkodás, az emberi minőség csökkenése vagy az értékek értéktelenedése – kár is belekezdeni, untig hallhatók az általános válság tünetei. Az egyházak, a keresztények, de a teológusok sem tűnnek ugyanakkor kifejezetten aktívnak sem e jelenségek elemzésében, sem abban, hogy hitük és tudományuk kincseiből a megértés és a megoldás számára régit és újat hozzanak elő. Joggal hivatkozhatunk arra, hogy évtizedeken keresztül nem beszélhetett nyíltan a keresztény ember vagy közösség az egyháznak vagy magának az evangéliumnak a szociális tanításáról.

„A teremtés aktusát teszi átélhetővé”

Tihanyi Lajos képeinek kiállítása a Kogart Galériában

Az Egy bohém festő Budapesten, Berlinben és Párizsban című kiállítás különleges élményt nyújt a művészetrajongóknak.
A XX. század eleje a modernizmus kora, a mindenáron újat akarás időszaka, a művészet sorsfordulója, ahogy egykori egyetemi tanárom, Németh Lajos professzor nevezte e korszakot. Szakítás mindennel, ami a régmúltra emlékeztet, az akkorra már kiüresedett akadémizmussal, a „porosnak” nevezett múzeumi művészettel. Az 1909-ben megjelent futurista kiáltvány első mondata azt hirdeti, hogy egy versenyautó szebb, mint a Szamothrakéi Niké. Ez az új idők szele, innen már nincs megállás – Picasso Avignoni kisasszonyok című képe sem a hagyományosan elfogadott szépségről szól. Az analitikus kubizmus, a konstruktivizmus a tárgyi és az élővilág belső szerkezetét kutatja – apró kis síkokra, négyzetekre, háromszögekre bontott geometrikus formák jelennek meg a modern művészet horizontján.

Békés várfoglalás Egerben

Kaláka Fesztivál – harmincharmadszor

Kisebbfajta sokként érte a rajongók táborát, amikor tavaly megtudták: vége az 1980 nyarán indult, azóta hagyománnyá vált diósgyőri Kaláka Fesztiválok sorának. A csakugyan letaglózó hírbe azért vigaszt lopott, amikor kiderült, „csak” arról van szó, hogy a hajdan (többek közt a magyar királynék nyaralóhelyeként) daliásabb időket is látott és most felújítás, újraépítés előtt álló vár romjai között a megzenésített versek s a népzene szerelmesei többé már nem csodálhatják meg a Bükk koszorújában búcsúzó nap szépségét. Az már 2011 nyarán sem volt kérdéses, hogy a Kaláka Fesztiváloknak folytatódniuk kell. Némi mérlegelés után hamarosan az is kiderült, hol: Egerben.

t. é. v. é.

Vers

zárt téglalap-szeme mögül is
fekete figyelemmel követ
delejes gépállat hallgatása
egyetlen gombnyomásra
észrevétlen vizuális nyakörvet
akaszt bénult tekintetemre
ahogy felvillan a képcső-agykéreg

Nyári rondók

Vers

1.
feszül a felhőtlen remegő hártya-ég
fakítja kékjét a tomboló nap
szikrázik színe ölébe a tónak
s a szemidegen zöld árnya ég
így emészti magát ez a hónap
s nem tudni mi marad belőle még
a percek füstölgő fehér ólak
s nincs menedék a lemaradóknak
valaki kifutott idejéből épp
a szédült tudatban rosszul rögzül egy kép
mi a hőségtől a gyermekkorból kiolvadt:
átlát rajtunk a láthatatlan holnap

Istenek és emberek

Nézőtér

E héten javában zajlanak a Fischer Ádám karmester nevével fémjelzett Budapesti Wagner-napok, most éppen a Ring estéi, ahogy ilyenkor mindig, élvonalbeli „bayreuthi” vendégművészekkel. Az idei fesztivál újdonsága a Tannhäuser volt: június 3-án ez nyitotta, 19-én pedig ez zárja majd a programsorozatot.

Matthias Oldag nem elégedett meg a fél-szcenírozott formával, egyszerű vonalvezetésű, ám lényegében „teljes értékű” opera-előadást rendezett a Művészetek Palotájában; stilizált díszletekkel, közérthető, „kortárs” szimbólumokkal, tévékamerával, vetítéssel… Tannhäuser (Robert Dean Smith) mintha újjá- vagy ismét a világra születne, amikor leszaggatja a Vénusz-barlangra utaló „védőburok” vászonfalait. Megcsömörlött, másra vágyik.

A remény jeleivel

Közreműködésre sarkall az Ars Sacra Fesztivál

 „Csoda történt Fülén” – többek között ezt a visszajelzést kapta az Ars Sacra, a Szent Művészet Alapítvány a Templomok Éjszakája utáni egyik beszámolóban. Hatvanöt település, kétszáznyolcvanhét esemény, harmincötezer látogató. E száraz adatok is sokat mondanak az Ars Sacra Fesztiválról – amely a Templomok Éjszakája és a Szakrális Műveszetek Hete, a budapesti városmisszió gyümölcseinek új, együttes megnevezése. Idén hatodik alkalommal rendezik meg a programsorozatot a Kulturális Örökség Napjaival karöltve. A Budapestről induló esemény időközben országos, majd Kárpát-medencei méretűvé vált, és felöleli a művészet majd minden ágát.

Az Ars Sacra Fesztivál idén szeptember 15. és 23. között művészeti alkotásokon keresztül mutatja fel a kultúrában a remény jeleit. Kérünk minden elkötelezett hívőt, hogy a hit évének küszöbén használja ki ezt az evangelizációs lehetőséget. Nyissák ki templomukat, mutassák be művészi értékeit, hívják meg a környék iskoláit, óvodáit erre az eseményre; lássák vendégül az érdeklődőket. Az énekkarok a Kodály jubileumi évhez kapcsolódó műveket szólaltathatnak meg; megnyithatják a jó kilátást nyújtó templomtornyokat… Számos szervezést segítő ötlet található a www.ars-sacra.hu honlapon. A fesztiválra közreadunk XVI. Benedek pápa A hit kapuja apostoli leveléből néhány gondolatot, amit szeretettel ajánlunk felolvasni minden eseményen.

Szent Ákos vértanú Június 22.

A hét szentje

Ákos, vagyis Szent Acatius, illetve Achatius bizánci vértanú. Szimeon Metaphrasztesz szerint görög származású keresztény katonatiszt volt Kappadókiában. Maximianus császár keresztényüldözése idején halt vértanúhalált 303 körül. Valószínűleg lefejezték, ám legendája szerint keresztre feszítették. A tizennégy segítőszent egyike. Történetéből nőhetett ki a tízezer vértanú legendája, amely szerint őt és tízezer katonatársát az Ararát hegyén megfeszítették, mert nem áldoztak a pogány isteneknek. A legenda igen színes, benne inkább a középkori lovagkultusz és kevésbé a valóság tükröződik vissza. A történet szerint a mártírok keresztre feszítésének idején nagy földrengés támadt, ám ők nem féltek, szüntelenül imádkoztak, angyalok bátorították őket. Haláluk után testüket újabb földrengés tépte le a keresztről, majd angyalok temették el őket.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.