A közelmúltban felújított balassagyarmati börtönkápolna – eredeti rendeltetése mellett – a léleképítés különleges, rendhagyó műhelyeként is szolgál napjainkban. Erdélyi György Petőfi-díjas előadóművész, Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, Jókai Anna Kossuth-díjas írónő, a május 30-án Corvin-lánccal kitüntetett Jelenits István piarista szerzetes tanár, Végh Tamás református lelkipásztor emlékezetes előadásait követően, a „lelki terápia” sorozatban Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter gondolatait … Olvass tovább

Könyvespolcra

Vannak írások, melyek megnyugtatnak, mert megerősítik a világról alkotott eddigi elképzeléseinket. És vannak olyanok, melyek ezzel ellentétben felkavarnak, mert szétzilálják – és aztán teljesen új alapokon újjáépítik – mindazt, amit önmagunkról és minden másról gondoltunk. Richard Rohr ferences lelki író művei ez utóbbiak közé tartoznak.

Ha valaki belső utakon jár, a legkülönfélébb függőségeket fogja önmagában felfedezni. Rohr atya legújabb, Az elengedés szabadsága című könyve abban segít, hogy miként tudunk megszabadulni nem csak azoktól, amelyek nyilvánvalóak, mint az alkohol, a nikotin, vagy a pénz. Észre kell vennünk, hogy telis-tele vagyunk más, sokkal kevésbé szembetűnő függőségekkel is.
Mindenekelőtt hamis istenképpel, istenképekkel. Isten ugyanis manapság fogyasztási cikké lett. Úgy gondolkodunk róla, hogy az beleilleszkedjen abba a rendszerbe, amit – esetleg sok évvel ezelőtt – kialakítottunk magunknak.

Parallax – nézetek kora

Minél modernebb az ember, annál kíváncsibb. Igyekszik kifürkészni minden tényt és összefüggést, s ehhez egyre pontosabb és alkalmasabb technikai eszközöket hoz létre. A modern tudomány példázza az ember döbbenetes energiáját és elszántságát arra, hogy a makro- és mikrovilág minden zegét-zugát feltárja, belessen mindenüvé, ahová elődei csak fantáziájukkal értek el, vagy még azzal sem. A kutatás és felfedezés, a helyes kérdések felvetése és a megoldások megtalálása a modern gondolkodás és tudomány vívmánya. Igazsága nem pusztán a kisebb és nagyobb laboratóriumok falai között érvényesül, hanem világszemlélet is, a kissé lejáratott szóval élve: világnézet.

Pünkösdkor elsőáldozás volt a kiskunsági Csengődön.

– Hosszú évek óta ez az első alkalom, hogy egyházközségünkben ilyen szép számban elsőáldoztak gyermekek – tudjuk meg Szaniszló Tibor plébánostól, majd folytatja:

– Négy éve kerültem ide, és hamarosan nagyon megkedveltem ezt a községet. „Kis Svájcnak” nevezem, mert annyira szép, sok parkja van, és nagyon jó az infrastruktúrája. Még Kiskőrösről is idehozzák busszal az óvodásokat játszani! Míg más falvakból országszerte eláramlanak, ide éppen ellenkezőleg, egyre több fiatal család költözik be.

Próba után Jevgenyij Nyesztyerenkóval

Tűnődés a mesterségről című életrajzi könyvében a nagy példakép, Saljapin titkát is kutatta. „Jómagam sokáig hiába keresgéltem a megfelelő szót éneklésének jellemzésére. Végül megtaláltam: Saljapin áhítattal énekelt!” Ahogy e fenti sorok írója, az orosz zene, irodalom, művészet elkötelezett híve és tolmácsolója, Jevgenyij Nyesztyerenko is, akit a közvélekedés egyöntetűen Saljapin utódjaként ismert el. Tucatnyi főszerepben lépett fel nálunk is, számtalan dalestet adott, mesterkurzusokat vezetett, lemezfelvételeket készített. Ezúttal a Szent Efrém Férfikar meghívására érkezett Budapestre, a Kelet világossága egyházzenei hangversenysorozat zárókoncertjének szólistájaként. Az Erkel Színház melletti Deák Diák Általános Iskola könyvtárában, a próbát követően ültünk le beszélgetni. Magyarul köszön, s néha mosolyogva magyar szavakkal, rövid idézetekkel tarkítja gondolatait. Bő négy évtizede visszatérő vendégünk. Számon tartja. Azonnal pontosít…

– Negyvenkét éve! Nagyon szeretem, nagyon megszerettem – elsősorban a zenéjén keresztül – a „híres kis Magyarországot”. Kicsi ország, a zene világában viszont hatalmas. Nemzetközi karrierem is lényegében innen indult el. Első magyar élményeim, emlékeim Liszthez kapcsolódnak. Mi otthon főleg az orosz zenét tanultuk, de többek között Liszttel is foglalkoztunk, akinek oroszországi kötődései is voltak. Aztán jött Bartók, egészen közeli kapcsolatba kerültem a műveivel… És ha azt nézzük, hogy Csajkovszkij balettjében, A hattyúk tavában a spanyol, olasz, lengyel mellett magyar táncot találunk… – ez is sok mindent elárul. Angol tánc nincs benne!